Európa harmadik legnagyobb szigetén elterülő ország sajátos és egyedi utat járt be hosszú történelme során. 5000 évvel ezelőtt, még mielőtt a hatalmas egyiptomi piramisok felépültek volna, az ír civilizáció bölcsőjeként ismert Tara-dombon és a “királyok völgyében” magas kultúrájú társadalmak, Európában egyedülálló temetkezési helyeket hoztak létre. A Kr.e. 3200 körül épült newgrange-i sír immár 5000 éve háborítatlanul, a téli napforduló idején megtelik napfénnyel. A sírkamrát úgy alakították ki, hogy e jeles nap alkalmával a bejárat feletti nyíláson a sápadt téli napsugár bekússzon az építmény belsejébe.

Írország soha nem vált a Római Birodalom részévé, így a kelta kultúrát egészen a Kr.u. 4. századig nem érintették latin és keresztény hatások. Míg Európában a sötét középkor tombolt, addig az ősi kelta földön virágzott a kora keresztény kultúra. A kelta keresztény egyház 700 éven keresztül Rómától elzártan fejlődhetett, s csak a 12. században került kapcsolatba a várossal és a papsággal. A 4. századtól kezdve egyes ír szerzetesek megkezdték térítő tevékenységüket, így a druidák világát felváltotta a keresztény kolostorok világa. Ezek a kolostorok a szellemi élet központjai voltak, ahol a szerzetesek meghonosították és magas fokra emelték az írástudás, a kalligráfia, a fémmunkálás és a szobrászat művészetét.
Az országban található számos kolostorkomplexum közül Glendalough fenséges romjait érdemes meglátogatni. Glendalough csodálatos épületegyüttese a “két tó völgyében”, egy festői, egykori gleccservölgyben húzódik meg. A kolostort a világi életet elutasító Szt. Kevin alapította a 6. században, miután remeteként ide vonult vissza. A szerzetesnek már életében sok tanítványa volt, hiszen a kolostor egyben oktató központként is működött, ahol kéziratokat másoltak, illetve azok díszítéseit végezték.

A szentről több legenda is született, melyek közül az egyik úgy tartja, hogy egyszer, amint imádkozott, tenyerébe egy rigó szállt és tojást rakott bele, Kevin pedig meg sem mozdult, amíg a madárfióka ki nem kelt. Halála után a kolostor sokáig fontos zarándokhely maradt. E szent és misztikus helyet manapság is rendkívül sok látogató keresi fel, hogy megcsodálják a több tíz méter magas kerektornyot, a kelta kereszteket a temetőben és a régi kápolna maradványokat.

De ha leghőbb vágyunk, hogy ne csak nézzük, de lássuk is Írországot, akkor a Kerry Way túraútvonal a nekünk való. Ez mindenhova elvisz, oda is ahova nem akarjuk, csak bírjuk szusszal. A kilenc útvonalra felosztott, megfeszített körsétát bármelyik végénél vagy megállójánál elkezdhetjük. Az utak kis falukon, legelőkön, hegyeken és dombokon, erdőkön és mezőkön visznek keresztül, érintve egy-egy említett kolostort is.

Ahova csak nézünk Írország esszenciáját, a kirobbanóan zöld tájat és kék eget látjuk. Egyik ajánlott útja a nagy sétának Sneem vidékétől Kenmare-ig tart, ami körülbelül 4-6 órát vesz igénybe. A túra legnagyobb része zöld utakon keresztül vezet, amelyek mentén olyan régi házakkal és építményekkel is találkozhatunk, mint amit eddig csak profi természetfilmeken, fotókon láthattunk. Ha bátrak vagyunk, szemünk-szánk eláll majd a csodálkozástól.