Bakonybél települése a Magas-Bakony tájvédelmi körzet szívében, egy gyönyörű völgykatlanban fekszik. Védelmezőn fölé emelkedik a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy, ahonnan látható a Balaton, sőt tiszta időben Ausztria 150 km-re lévő hegycsúcsai is. Ebben a pazar környezetben kapott helyet a Pannon Csillagda 400 négyzetméter alapterületű csillagászati és űrkutatási kiállítása, obszervatóriuma és digitális planetáriuma. Az utóbbi párját ritkítja hazánkban, ugyanis ez az egyetlen planetárium mely két projektorral működik, így képe közel kétszer nagyobb felbontású és kétszer erősebb fényerejű. Az obszervatóriumban négy különleges minőségű távcső található. A H-alfa naptávcső a napkitörések misztikus világát fedi fel, míg az esti programokon a 40 cm átmérőjű főműszerrel a bolygókat (pl. a Jupiter kavargó felhőit, a Szaturnusz összetett gyűrűrendszerét) sőt, akár a sok millió fényév távolságban lévő galaxisokat is megpillanthatjuk.
Az állandó tárlatot végigjárva láthatjuk a híres Gibeon meteoritot, több száz éves, antik távcsöveket, Galilei felfedezéseit, kísérleteit, a tengerészek csillagászati navigációját, az űrkutatás legnagyobb expedícióit: a Holdutazást (Apollo program), és a Mars felfedezését. Ha egy kisebb csoporttal előre bejelentkezünk még ingyenes szakvezetést is biztosítanak a Pannon Csillagda szakemberei.
A Csillagda aktuális programjai a „Mars útikalauz stopposoknak” című ismeretterjesztő film körül zajlanak, mely 2016-ban, közel 1 éves munka után készült el. A 3D-s filmet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság csillagászati látogatóközpontjában, a bakonybéli Pannon Csillagdában nézhetjük meg minden nap két alkalommal, 11.30-kor és 14.30-kor. A vetítés célja, hogy közel hozza hozzánk a vörös planéta titkait – modern és élvezetes formában.
A film olyan szervezetek közreműködésével készült, mint az IbnBattuta Center – Marokkó, továbbá az Université Cadi Ayyad Marrakech és az Universita d’Annunzio – Pescara, Olaszország. A forgatási helyszínek között szerepel a szicíliai Etna vulkán, a spanyolországi Rio Tinto folyó, valamint a Szahara, Földünk legnagyobb kiterjedésű sivataga. E helyszínek közötti azonosság, hogy nagy mértékben hasonlítanak a Mars bolygó egyes térségeire, ezért itt folynak azok a Mars analóg kutatások, melyek segítenek megérteni a vörös planéta titkait. A film szaharai kalandozását prof. Gian Gabrielle Ori, olasz Mars-kutató vezette.
A filmben az űrkutatás két meghatározó személyisége is szerepel. Charles Duke űrhajós, az Apollo 16 Holdkomp pilótája azon kevesek egyike, aki járt a Holdon. Tőle tudhatjuk meg, hogy milyen kihívásokat jelent egy idegen égitestre lépni, milyen is az a vágy, ami a felfedezés diadaláig repít, és mit kell megtanulnunk ahhoz, hogy az első ember majd a Mars vörös porába léphessen.
Pavlics Ferenc mérnök 1956-ban vándorolt ki az USA-ba, ahol páratlan karriert futott be. Ő volt az a legendás mérnök, akinek irányításával megszületett a Holdautó, az a jármű, melynek segítségével az Apollo program űrhajósai bebarangolták a Hold sivatagát. És ő volt az, aki megtervezte a Pathfinder Mars Rovert, azt a robotot, mely korszakalkotó munkát végzett a Mars felszínén. Az űrhajózás idős pionírjainak interjúi saját otthonaikban készültek, az Egyesült Államokban. A filmben közreműködik továbbá Dr. Sik András, a hazai Mars-kutatás kiemelkedő személyisége.
A forgatott felvételeket a NASA legfrissebb űrfelvételeiből készült animációk színesítik. A 3D mozi segítségével a néző szinte megérintheti e távoli, rejtélyes világokat. A film hangjának elkészítésében olyan közreműködők vettek részt, mint Für Anikó (pl. Sandra Bullock szinkronhangja), Csernák János (pl. Harrison Ford szinkronhangja), Gesztesi Károly és a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc.
Forrás: csillagda.net
