A dús növényzet, a völgyszakadékok és az égbetörő hegyek, a hullámzó óceán, a derűs helybeliek garantáltan ellazítják az idelátogatókat. A Madeira-szigetek legnagyobbikán, mely 978 kilométerre fekszik Lisszabontól az Atlanti-óceánban, azok is megtalálják a megfelelő programokat, akik semmittevős lazításra vágynak, és azok is, akik kalandokat keresnek túrázással és kirándulásokkal egybekötve.

De mielőtt bevetnénk magunkat az 58 kilométer hosszú és 23 kilométer széles Madeira erdeibe és hegyei közé, érdemes egy kis időt a fővárosban is eltölteni. Funchal 1497 óta a sziget hivatalos fővárosa. Neve édesköményt jelent, amelyet itt termesztettek, és leforrázva gyógyírként használtak különböző szembetegségekre. A legtöbb látnivaló és szállás a fővárosban és annak környékén található, érdemes hát itt kezdeni az ismerkedést a sziget kultúrájával és lehetőségeivel.
Ha módszeresen szeretnének megismerkedni a szigettel, érdemes a Story Centre-rel, egy a Madeira történetét bemutató múzeummal kezdeni programunkat, ahol mindent megtudhatunk a kis földdarabról. A Funchal óvárosában található interaktív múzeum videókon és játékokon keresztül mutatja be a vulkanikus sziget keletkezését és felfedezését, valamint a korai kalóztámadásokat is. Az épületben találunk egy open-air éttermet és egy kisebb botanikus kertet is, ahol a szigetre jellemző növényeket nézhetjük meg.
A múzeumlátogatás után pedig barangoljunk egyet a város kedves kis utcáin. Kötelező látnivaló a Sé székesegyház, amely a 15. században épült, az egykori portugál királyról, I. Mánuelről elnevezett késő gótikus, kora reneszánsz, úgynevezett manueli stílusban. Tornyát sokszínű csempéből készült zsindely díszíti. A város számos temploma közül érdemes felkeresni a Városháza téren álló 17. századi Jezsuita templomot is, melynek gazdag belső díszítése biztosan az emlékezetünkbe vésődik.
Napjaink feszültségekkel teli világában mindenkinek járna egy-két hét pihenés Madeirán.
A téren található még a Püspöki Palota, amelyben az Egyházművészeti Múzeum kapott helyet. Be kell kukkantani a Városháza belső udvarára is, ahol közelről vehetjük szemügyre az azulejokat, azokat a kék-fehér díszcsempéket, melyek Portugália-szerte, így Madeirán is tradicionális díszítőelemnek számítanak. A kikötő felé sétálva ejtsük útba az építészetileg is izgalmas piacot, melynek igazi érdekességei a számunkra nagyrészt teljesen ismeretlen trópusi gyümölcsök.

Alkonyatkor már sokan korzóznak a kikötőben. Nem is csoda, hiszen Madeira kedvelt megállóhelye a tengeri körutakat kínáló hajóstársaságoknak. Az itt horgonyzó hatalmas óceánjárók különös keretet adnak a kikötői panorámának. Madeira háborítatlan és gyógyító hangulatát a magyarok kedvenc királynője, Sissi is őrzi. A tüdőbetegségben szenvedő Erzsébet királyné kétszer is járt Madeirán, több hónapot töltve a télen-nyáron virágzó “gyógyszigeten”.
ÉRDEKESSÉG
Monte hegyi falujában járunk. Itt alakult ki (valószínűleg a 17-18. században) egy olyan közlekedési forma, ami sehol máshol a világon nem látható és tapasztalható. Bár ma már csak turista attrakció, a tobogán, ez a szárazföldi szánkó még mindig kedvelt szállítási eszköze a hegyről lekívánkozóknak.

Hogy kipróbálhassuk a szánkókat, először tiszteletünket kell tennünk a falu plébániatemplomában, ahol az utolsó magyar király IV. Károly nyugszik. A hegytetőn álló kegyeleti helyet a tengerpartról induló felvonóval lehet megközelíteni. Miután elhagytuk a templomot és megcsodáltuk a csodálatos kilátás, jöhet a süvítés lefelé a hegyről. A tobogánok már várják az adrenalinszintet növelő utazásra éhes turistákat. A vesszőből font szánkótalpú kosárszánba egyszerre ketten férnek bele, tartozik hozzá két megtermett kormányos is, akik megfeszített erővel tolják és húzzák a szánt, míg az le nem ér a lejtő aljára.

A fehér inget és nadrágot, illetve szalmakalapot viselő terelgetők speciális gumitalpú csizmát hordanak, hogy minden simán menjen fékezéskor. Egy erős kezdő lökés után már csak a lendület viszi a szánt, amit ha kell a két kormányos jobbra balra fordít a keskeny és sima útszakaszon. Míg leérünk a hegy aljához az körülbelül 10 perc, az út díja pedig 25 euró fejenként, de megéri az élményt.





