Azok számára, akik bejutnak az országba, lépten-nyomon terem valamiféle természeti vagy épített látványosság. Az Arab-félszigeten elterülő országban, melynek szomszédai Jordánia, Irak, Omán és Jemen, valamint keletről a Perzsa-öböl – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – nyugatról pedig a Vörös-tenger határolja, ma is királyok uralkodnak; a Szaúd dinasztia leszármazottai. Szaúd-Arábia fővárosa a 6,5 milliós Riyadh.
Az út során a belső területeken olyan csodákkal találkozni, mint az északnyugati részen található régészeti ásatási terület, a Madain Saleh, mely az al-Ula oázis közelében fekszik. Míg a jordániai Petra városát mindenki ismeri, legalább hallomásból, addig az ókori Arábiában élt nép, a nabateusok második legnagyobb sziklába vájt városáról szinte semmit sem tudunk. Pedig Madain Saleh az UNESCO Világörökségi listán is szerepel. A hajdan volt kereskedelmi központ ma monumentális, kőbe vájt síremlékek, egy letűnt birodalom utolsó hírnökei.
Dir’aiyah szintén gyönyörű és történelmi szempontból fontos helyszín. Ez a palota volt ugyanis a Szaúd család első otthona. A palota egy részét az UNESCO 2010-ben Világörökségi helyszínnek nyilvánította, így az uralkodóház onnantól kezdve megtiltotta a látogatását renoválásra hivatkozva. De speciális engedéllyel és privát túravezetővel azért bejárható.
Riyadh, a korábban fallal körülvett, elsősorban sártéglából épült település, ma a királyság fényűző fővárosa. A Kertnek is nevezett város politikai és kereskedelmi központ, a világ egyik leggazdagabb városa. Olyan mint Dubai és Peking keveredése: egyrészről rettentő modern, zsúfolt, csillogó, lenyűgöző, tele égbe szökő felhőkarcolókkal és soha meg nem álló 4 soros autópályákkal, remek éttermekkel és hotelekkel. Közelről viszont tele van szabályozásokkal, rendkívül konzervatív és mélységesen mély szaúdi tradíciókat ápol.
A bizonyíthatóan muszlim vallású turisták a legtöbb esetben csak Mekkát és Medinát keresik fel, ide nem muszlim utazók be sem léphetnek. Szaúd-Arábia 2015 óta nem ad ki egyéni turista vízumot, csak üzleti vízummal lehet egyénileg belépni az országba, illetve utazási irodán keresztül, csoportos utazással.
Ha azonban a belépési nehézségek ellenére is érdekel minket az ország, és egy kicsit az itteni élet és a társadalom mélyére is betekintenénk, akkor érdemes belelapozni Borsa Brown könyvsorozatába, mely két helyen is játszódik egyszerre, Riyadh városában és Budapesten. Sőt a történet előrehaladtával a megtörtént eseményekről olvashatunk a szaúdi származású férfi, majd a magyar származású nő szemszögéből is.
A nagysikerű Az Arab című regényben megismerhetünk egy szívbemarkoló szerelmi történetet. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a két fél gyermekének élete bontakozik ki.
A könyvekben sok érdekes kérdés merül fel. Ütköznek a gondolatok, az érzelmek, a különböző vallási tradíciók. És bár nem útleírásról vagy vallási szakkönyvről van szó – sőt erotikus leírásai miatt 18 éven felettieknek ajánlott – a történet szálak között mégis megismerhetjük Riyadh városát és a benne élők gondolatait is.
Borsa Brown különleges és szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő stílusa olvasók ezreit hódította meg. Több mint 8 hónapos kutatómunkájának pedig ötszörösen is meg lett a gyümölcse.
