Elképesztő tavakat találni a Földön, melyek kialakulása már beleillene egy jófajta sci-fi filmbe is. Találunk a jégkorszakból visszamaradt, kristálytiszta tengerszemeket, gleccsertavakat, amik az olvadáskor megtelnek, aztán eltűnnek. Vannak tavak, amiket tengernek hívunk és olyanok is amik vulkáni kráterekben jöttek létre, buja növényzettel körülvéve. De ismerünk olyat is, aminek nem csak a neve holt; sóssága miatt ugyanis semmi nem él meg benne. A tóvidékeken több kisebb tavacska kapcsolódik össze, de tavak létrejöhetnek teljesen elszigetelten is, például a száraz Afrika közepén.

Tavakat létrehozhat az ember, ha energiát szeretne termelni, vagy vízutánpótlás kell, de egy meteorit is hozhat létre tavat, mint amilyen az Indiában található Lonar krátertó. Tómedencéket kialakíthat a szél, az állatok, vagy egy egyeletlen partszakasz, ami a tenger egy részét teljesen elzárja. De nézzük meg pontosan milyen érdekességeket tartogatnak az utazók számára a Föld tavai.
A világ legnagyobb területű tava a Kaszpi-tenger. A 371 000 km² területű tó Oroszország és Irán között található. Ha mélység szerint is rangsorolnánk, akkor a negyedik helyen állna. Érdekessége még, hogy 130 folyó táplálja a vizét.

A világ legmélyebb tava címet a szibériai Bajkál-tó érdemelte ki, mely 1642 méteres mélységével annyi vizet raktároz, ami az emberiség jelenlegi vízigényét ötven éven keresztül kielégítené. A Bajkál egyben a Föld legrégebbi tava is, nagyjából 25 -35 millió évvel ezelőtt jött létre.

A Tanganyika-tó 660 kilométeres hosszával, a leghosszabb a világon. Valamint a második legmélyebb és a második legnagyobb, ami a víztömegét illeti.
A legmagasabban fekvő tó (ha a nagyságát nem vesszük figyelembe) az Ojos del Salado krátertó, 6 390 méterrel a tengerszint felett. Ha a nagyság is számít, akkor pedig a Tibetben található Pumoyong Tso tóé a cím, mely 290 négyzetkilométeres nagyságával 5 018 méter magasan terül el.

A Titicaca-tó víztérfogatát tekintve Dél-Amerika legnagyobb tava és a világ legmagasabban fekvő, még hajózható állóvize, Bolívia és Peru határán.
A Holt-tenger, mely Izrael és Jordánia határán fekszik, a világ legalacsonyabban elterülő sós állóvize.

A Michigan-Huron-tónak van a leghosszabb egybefüggő partszakasza, mely összesen 5 250 kilométert tesz ki, sok kis belső szigetecskéjének partvonalával együtt. Szintén a Huron-tóhoz tartozik a világ legnagyobb tavi szigete, a Manitoulin-sziget.
De, hogy ezt még fokozzunk, nem csak sziget lehet a tóban, de tó is lehet a szigeten. Ilyen a Nettilling-tó a Baffin sziget kellős közepén.

A legöregebbeket leszámítva, a tavak jönnek és mennek. Lehet hogy pár év múlva a kutatók rájönnek, hogy az egész eddigi listát újra át kell írni, de addig is nézzük meg számunkra melyik a legszebb.