A körülbelül 13 millió éves tó úgy tünt eddig, hogy biztonságban van. Magas kora és viszonylagos ökológiai elzártsága miatt fantasztikus halfajoknak biztosított otthont. De ezek az idők megszűnni látszanak, mivel a Global Nature Fund (GNF) nevű környezetvédelmi alapítvány a vizes élőhelyek február 2-i világnapja idejen, a 2017-es esztendő veszélyeztetett tavának nyilvánította a kelet-afrikai Tanganyika-tavat.
A természetvédők szerint környezetszennyezés és túlzott kihasználás veszélyezteti a szibériai Bajkál-tó után a világ második legmélyebb édesvízű tavát. A tó legmélyebb pontja 1500 méter és 670 kilométer hosszú. A közel 33 ezer négyzetkilométeres vízfelületű tó 1500 állat- és növényfajnak ad otthont, ezek 40 százaléka csak a tóban honos, így még fontosabb, hogy a helyiek és a szakemberek odafigyeljenek az élőhely minőségének megóvására.
A Tanganyika-tó menti országok – Tanzánia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Zambia – lakosságának növekedése vezetett az állóvíz túlzott kihasználásához. Egy szakertő elmondása szerint a part menti városok és falvak ipari és lakossági szennyezőanyagai minden előzetes kezelés nélkül jutnak a tóba, de a hajók és kompok, valamint a halászok generátorai és éjjel használatos petróleumlámpái is szennyezik a tavat.
A tanzániai oldalon, közvetlenül a tópart mellett, több kisebb település is található, de Kigoma az egyetlen, melynek infrastruktúrája valamelyest fejlődott az elmúlt években. Mindezek ellenére a kis közössegek házai között setálva felfedezhetjük a helyiek mindennapi életét, a körülöttük elterülő csodás természet pedig remek kalandokat és túrákat ígér.
Forrás: MTI / erdekesvilag.hu
