Horvátországot túl könnyen azonosítjuk a tengerrel, pedig különböző vidékei évszakonként teljesen más történeteket mesélnek. Így az ország valójában négy különböző úti cél is lehet, attól függően, hogy mikor érkezünk. Ősszel gazdagon terített mediterrán asztallá változik, télen meglepően kalandos szárazföldi úti céllá, tavasszal gyönyörűen ébredező bejárható vidék lesz, nyáron pedig nyüzsgő, forró és hűsítő színpadává alakul az imádott adriai nyárnak. De miközben ez utóbbira várunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem érdemes kihagyni a köztes hónapokat sem. Csak azt kell kiválasztanunk, mikor és melyik arcára vagyunk kíváncsiak. Lássuk cikkünk első részében az őszi és a téli arcát!
ŐSZ – EHETŐ ÉS IHATÓ TÉRKÉP
Ha Horvátország egyik évszakát kellene gasztronómiai útvonallá alakítani, az ősz lenne az. Szeptembertől novemberig nem az a kérdés, melyik strandot válasszuk, hanem hogy melyik ínycsiklandó finomsághoz igazítsuk az utazást. Legyen az étlap a térképed az ízletes útvonalért!
Isztria a föld alatt
Egy igazi különlegesség, a fehér szarvasgomba szezonja az Isztria középső és északi részén, különösen a Mirna-völgy és a Motovuni-erdő környékén szeptembertől decemberig tart. Ez itt nem egyszerűen egy drága alapanyag az étlapon: erdei keresés, izgatott kutyák, vendégváró helyi termelők és olyan falvak kapcsolódnak hozzá, amelyeknek a neve mára szinte eggyé vált az ízletes szarvasgombás fogásokkal.
Olíva kóstoló szüretkor
Vodnjan környékén például ősszel a frissen sajtolt olívaolaj kerül középpontba. Az olíva ilyenkor nem névtelen kiegészítő a kenyér mellett, hanem friss, karakteres főszereplő, amelyet érdemes végigkóstolni, összehasonlítani és a helyi termelők kedves történeteivel és a mediterrán őszi idővel együtt élvezni.
Mennyei maruni, kvarneri garnéla
Lovran különleges gesztenyéje, a maruni még saját fesztivált is kap ősszel. A helyi gesztenye édesebb és nagyobb szemű, mint a nálunk ismert utcai sült gesztenye. A Kvarner-öböl pedig hemzseg a kvarneri garnélától, mely frissen halászva és évszázados szakértelemmel elkészítve igazi kulináris kalandozás.
Pelješac a pohárban
A Pelješac-félsziget szőlőhegyei egészen más ritmust adnak az ősznek. A meredek, tengerre néző teraszokon érő Plavac mali testes, mély színű, karakteres vörösbort ad, érett gyümölcsös, fűszeres jegyekkel és határozott tanninokkal. Dingač és Postup híres termőhelyein pedig pincéről pincére járva lehet megismerni, mire képes Horvátország egyik legfontosabb őshonos szőlőfajtája.
TÉL – VISZLÁT TENGERPART!
Télen mutatkozik meg igazán, hogy Horvátország jóval több az Adria partvidékénél. Ilyenkor érdemes a tengert magunk mögött hagyni, és az ország belseje, az északi városok, valamint a hegyvidék felé venni az irányt.
Csillogó Zágráb
Advent idején Zágráb nem egyszerűen ünnepi díszbe öltözik: a terek, piacok, belvárosi utcák megtelnek élettel, a karácsonyi vásárok, koncertek és gasztronómiai programok pedig önmagukban is megtöltenek egy hosszú hétvégét. A horvát főváros azonban nem csak decemberben izgalmas. A tél kifejezetten jól áll Zágrábnak: ilyenkor jut idő a múzeumokra, a nagy múltú kávéházakra és a város éttermeire.
Krapina és az időutazás
Zágrábtól északra, Zagorjéban Krapina környéke Európa egyik fontos neandervölgyi lelőhelyeként ismert, amelynek földtörténeti emlékei 130 ezer évre nyúlnak vissza. Télen különösen jó célpont egy olyan út részeként, amelyben különleges helyszíneket, híres múzeumokat, látványos kastélyokat, kellemes termálfürdőket és ikonikus helyi éttermeket látogatunk meg.
Tengerpart napernyő nélkül
Opatija télen nem egy nyári üdülőhely üres változata. Monarchiabeli villái, promenádja és kávéházi hangulata ilyenkor önálló karaktert kap. A part menti városokban a fürdőzés helyett az építészet, a gasztronómia és a lassabb városi ritmus kerül előtérbe, mindez megfűszerezve az adventi fényekkel, karácsonyi illatokkal és a mediterrán téli időjárással.
Cikkünk második részét itt olvashatjátok.
A cikk a Horvát Idegenforgalmi Közösség támogatásával készült.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
croatia.hr
