A múzeum hagyományai szerint ezen a napon a Hagyaték Lovas Egyesület huszárai népesítik be a múzeum területét, és hozzák közel a látogatókhoz a forradalom és szabadságharc világát. Az ügyességi játékok és bemutatók során megismerhetjük a huszárok fegyverzetét, viseletét, mindennapjait és kiképzésük menetét. Az Erdély épületegyüttesben 13 órakor megkoszorúzzák az 1848/49-es szabadságharc emlékére emelt sepsiszentgyörgyi honvéd emlékmű másolatát, a 11 és 14 órakor kezdődő tematikus túrákon pedig a szabadságharc erdélyi eseményeiről, és Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntő életének helyszíneiről tudhatunk meg érdekességeket.
A gyerekek több helyszínen ügyességi-, és huszárpróbákon képezhetik magukat, a zenés-táncos verbuválás során katonadalokat tanulhatnak, majd felcsaphatnak katonának. A Skanzen menetleveles-pecsételős Barangoló játéka segítségével önállóan ismerhetik meg a Skanzen Erdély épületegyüttesét. A kézműves foglalkozásokon elkészíthetik kicsik és nagyok a ’48-as viseletek elengedhetetlen kellékeit. A huszárcsákó, a fakard, a kokárda mellett nemzeti színű karkötők, párták és gyöngyös kitűzők is születhetnek ezen a napon, a lányok haját pedig reformkori divat szerint fonják be.
A népi-, és kovácsmesterség-bemutatók mellett lesz ételkóstolás is: megtudhatjuk, mi a hamis gulyásleves, a komiszkenyér, és mi volt Petőfi Sándor egyik kedvenc eledele. Tematikus borkóstolás során pedig kultúrtörténeti érdekességeket tudhatunk meg.
Az ünnepi hétvége további két napján (március 16-án és 17-én) lovas huszárokkal ugyan nem találkozhatunk már a Skanzenben, de a játék-, és kézműves porták megidézik a korszak hangulatát. Ezen a márciusi hétvégén a házak és időszaki kiállítások látogathatóak, és megtekinthető a Skanzen legújabb tárlata is a Skanzen Galériában Csűr-képek címmel. Itt Horváth Levente, Gyergyóalfaluból származó képzőművész festményei várják az érdeklődőket.
A Huszáros nap részletes programja itt olvasható.
Az Ünnepi hétvége részletes programja itt olvasható.
