Háromszéket, azaz a mai Kovászna megyét délnyugaton az erdélyi Szászföld, délkeleten pedig a román Ókirályság határolja. A közéjük ékelődött területet borvíznagyhatalomnak, a kúriák földjének, a pityóka hazájának is nevezik. Ha erre a vidékre érkezünk elsőre azt fedezhetjük fel, hogy a leírás nem csal, Háromszék tényleg a kúriák földje: Székelyföld területén itt található a legtöbb nemesi és kisnemesi udvarház, kúria.

Egy tematikus túra során a régióban található több mint 160 kúriából és kisebb méretű kastélyból felfedezhetünk néhányat. A legrégebbi ilyen építészeti emlékek 17. századiak; a gazdag múlttal rendelkező házak reneszánsz, barokk, és neoklasszicista stílusjegyeket hordoznak a helyi népi építészet sajátosságaival ötvöződve. Egyedi formavilággal nyerik meg a látogatókat: boltíves szobák, gazdagon díszített gerendázatokkal ellátott termek, növényi motívumokkal díszített falfestmények, csempekályhák és még sok más szépség.

Kúria-felfedező utakhoz ajánljuk a 36 kisnemesi udvarházat számláló Bikfalvát, ahol a falun végigsétálva szebbnél szebb épületek jönnek szembe. Számos felújított kúria múzeumként működik: ilyen például a csernátoni Damokos-Kúria (a Haszmann Pál Múzeum része), a miklósvári Kálnoky kastély (Erdélyi Élet Múzeuma), vagy a zágoni Mikes-Szentkereszty udvarház (a falu híres szülötteinek emlékkiállításaival).
Ha úgy alakul, próbáljuk ki a kúriák és kastélyszállók kényelmét és remek szolgáltatásait is! Ajánljuk az olaszteleki Daniel kastélyt, a dálnoki Gaál Kúriát, a maksai Benke kúriát, valamint a zabolai Mikes-birtokot (Zabola Estate).
Borvíznagyhatalom és a mofetták hazája
A Keleti-Kárpátok vulkanikus vonulata mentén, így Háromszéken is, százával találunk igen magas ásványi anyag tartalmú forrásokat, melyek a törésvonalak mentén jutnak a felszínre. Ezek az ásványvizek, vagy borvizek, ahogy Székelyföldön nevezik, ivóvízként, gyógyvízként vagy fürdőként is hasznosíthatóak. Kémiai összetételük szerint lehetnek például szénsavasak, kénesek, vasasak, ezeknek köszönhetően pedig más-más színűek, például sárgák, barnák vagy fehérek. Szagukat és ízüket tekintve pedig lehetnek vasas vagy akár záptojás szagúak is; sós, savanykás vagy kénes ízűek.

Borvízforrást utak mentén, az erdő szélén, vagy tisztáson is találhatunk, Kovászna fürdővárosában pedig több forrás is fellelhető. Kovászna városa nem csak a borvízforrásoknak köszönhetően ismert, hanem a mofetták (szén-dioxidos szárazfürdő) gyakori előfordulása, és a negatív ionokban gazdag levegője miatt is. Míg Magyarországon csupán két szárazfürdő létezik, addig Kovászna fürdővárosban több mint tíz mofetta szolgálja a szív- és érrendszeri betegek gyógykezelését. A szén-dioxid nehezebb, mint a levegő, így a mélyedésekben összegyűjtve, „gyógyarénákban” kerül biztonságos hasznosításra. A gyógyszállodák mellett wellnessfürdők szolgálják a látogatók igazi kikapcsolódását.
A hagyományos székely konyha
A hagyományos ízek kedvelőinek ajánljuk a székely konyhát. Kóstoljuk meg a kemencében sült, ropogós héjú pityókás házikenyeret lila hagymával és szalonnával, vagy a házilaskát és a lekvárokat, illetve a különféle sajtokat, mint például az orda.

Az egyedi ízekre vágyó gasztro-rajongókat pedig újragondolt székely receptek alapján készült finomságok várják, de a vidék különlegességeinek számítanak a vadhúsból készült étkek is, illetve remek étvágygerjesztőként vár minket a finom szilvapálinka.
Az édességek sorából nem maradhat ki a székelység legismertebb ünnepi süteménye, a kürtőskalács, de a mézeskalács és a házicsoki sem.
Forrás: Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület
További információk:
Visit Covasna – www.visitcovasna.com
Facebook: Irány Háromszék