A világ egyik legcsodálatosabb iszlám épületegyüttese, az iszlám kultúra világi és vallási jelképe. Abból az időből való, mikor a kultúra fénykorát élte és Córdoba az iszlám Spanyolország fővárosa, valamint Nyugat-Európa legnagyobb és kulturálisan fejlett városa volt. De ha ideérünk, akkor láthatjuk, hogy még ennél is többet tartogat a számunkra
A córdobai nagymecset egykor Európa legnagyobb mecsetje volt. Abban az időben jött létre, mikor Córdobában egyre gyarapodni kezdtek az iszlámhívők. Hogy legyen egy helyük ahol összegyűlhetnek imádkozni,I. Abd al-Rahman emír a 700-as évek végén százezer dínárért megvásárolta a Córdoba központjában álló San Vicente Bazilikát és annak helyén egy mecsetet építtetett. Később ezt egyre bővítették és bővítették, mígnem az akkori iszlám világ legnagyobb mecsetje terült el a város közepén, több mint 900 oszloppal a falai között.
Az építőelemeknek és az oszlopoknak mind története van. Találunk itt római kori és vizigót templomromok építőelemeit, köveit, faragványait, illetve az oszlopcsarnokok elemei is mind más méretűek, színűek és még az anyaguk is különbözik. Egy jó vezetővel mindent megtudhatunk a származásukról, hányattatásaikról és talán még a készítőjükről is. A Mezguita egyébként egyetemként és bíróságként is funkcionált. De sajnos ez az egyedülálló épület sem maradhatott háborítatlanul. Miután a Córdobai Kalifátus ideje leáldozott a félszigeten, a város a Katolikus Királyok uralma alá került, a muzulmánokat elűzték.
Sokáig ment a vita arról, hogy a katolikus közösség miként használja ki a lenyűgöző építményt. A kérdést végül V. Károly döntötte el, aki engedélyt adott arra, hogy 96 oszlop kivételével, a mecset közepén katedrálist építsenek. Az ötlet végül megvalósult, de az eredmény még a városba visszatérő királyt is sokkolta. A legendák szerint kijelentette, hogy ha tudta volna, hogy mi készül itt valójában, nem adott volna engedélyt. Ma a Mezquita belsejében, a csöndes és nyugodt oszlopsorok közül egyszer csak átlépünk egy gótikus, reneszánsz, barokk és – a jellegzetesen spanyol – platoreszk stílusjegyeket viselő, hivalkodó katedrálisba. Ennek a meghökkentő kettősségnek az ellenére mindenképpen érdemes sétálni egyet az oszlopok között és felfedezni a nagymecset minden apró zugát. De szánjunk a túrára legalább fél napot.
Mivel nem egy hatalmas metropoliszról beszélünk, Córdoba tökéletesen felfedezhető gyalog, vagy biciklivel. Ha van pár napunk és nem ragaszkodunk hotelhez és félpanzióhoz, akkor lakjunk és együnk öreg házakban, amik belsőteraszokkal hívogatnak; térjünk be kopottas borbárokba és minden kanyarban szimatoljunk bele a levegőbe, mert a történelem lengi be azt. A modern rész egy kicsit északabbra található, a Plaza de las Tendillas környékén, itt pörgősebb a hangulat – remek éttermekkel és bárokkal.
Andalúzia főfolyója, a Guadalquivir, pont a Mezquita épülete alatt folyik. Part menti utcácskái megannyi apró étteremnek és bárnak adnak otthont és csodás kilátást biztosítanak a folyóra. A város április közepétől kel életre június közepéig, ekkor tartják a legtöbb fiesztát. Az évnek ebben a szakában az ég kék, a hőmérséklet tökéletes és Córdoba fái, kertjei, virágai élettel telve pompáznak. Szeptember és október is tökéletes idő a látogatásra, de júliusban és augusztusban akár ropogósra is sülhetünk az utcákon, ha nem vigyázunk.
