A Kis-Antillák szigetcsoporthoz tartozó sziget nem mesze található Barbadostól és délre Saint Lucia szigetétől, amiről itt az oldalon már részletesen írtunk is. Ezt azért érdemes figyelembe venni, mert egy hosszabb utazás alkalmával, akár több szigetet is meglátogathatunk. De először nézzünk inkább körbe Martinique-en, ami egy kozmopolita és stílusos sziget, tele rendezett és gyönyörű homokfövenyes strandokkal, a hegyvidéki részeken könnyebb és nehezebb túraútvonalakkal, szervezett programlehetőségekkel, gazdag kulturális élettel és persze remek konyhával. Így aztán nem csoda, hogy nagyon sokféle utazó jár erre.
Bár sok helyen – ahogy ez a felkapott üdülőhelyeken lenni szokott – főleg a nyüzsgő fővárosban, Fort-de-France-ban nagy tud lenni a tömeg, de azért északabbra és délebbre találni nyugodt, szinte érintetlen részeket is. Mielőtt azonban bevetnénk magunkat a természetbe, nézzünk körül a fővárosban. Fort-de-France nevéhez méltón jó pár erőddel rendelkezik, de a legérdekesebb mind közül a Szent Lajos-erőd, melynek egy része ma is aktív tengerészeti támaszpont; viszont vannak részei amik látogathatóak.
Mivel Martinique Franciaország része, ezért a francia hatás, az építkezésben, a hagyományos kreol konyhában, a lakosság önérzetes viselkedésében is erősen tetten érhető. Így ha a sziget saját arcára vagyunk kíváncsiak, mindenképpen látogassunk el színes házak között megbújó piacokra és persze a tengerpartra a halászokhoz is.
A sziget mások fénypontja a főváros mellett a Mont Pelée, vagyis az a mai napig aktív vulkán, melynek 1902-es kitörése eltörölte a Föld színéről a sziget egykori legnagyobb városát, St. Pierre-t. A tűzhányó egy óra alatt elérhető autóval a fővárosból, de a parkolótól még egy másfél kilométeres gyalogtúra vár azokra, akik a csúcsig szeretnének feljutni. Ha tervben van ez a túra, akkor vigyünk magunkkal megfelelő cipőt, mert az út gyakran sáros és vizes. A kráter látványa azonban megéri az időt. Sőt St, Pierre romvárosába is érdemes ellátogatni. Bár sokan visszaköltöztek a településre és pár épületet újraépítettek, a pusztítás emléke még nagyon is élő.
Szintén csodálatos és remek programlehetőség a Jardin de Balata nevű botanikus kert, ami 10 kilométerre található Fort-de-France-tól. Itt több ezernyi trópusi növényfaj él, így séta közben láthatunk trópusi virágokat, óriási bambuszokat, különböző pálmafajtákat, és egy függőhíd-rendszernek köszönhetően a fák ágai közé is felmehetünk. A kert egy részében nemrég állatparkot alakítottak ki, ahol rendezett körülmények között nézhetjük meg az állatokat. A kerthez eljuthatunk taxival (a 20 perces út körülbelül 15 euró, vagy helyi busszal a Rue André Aliker megállóból, a jegy 1,50 euró.
Szörf- és kagylógyűjtő bajnokoknak kötelező strandok
Az első strand, vagy búvárhely amit mindenhol megemlítenek, ha Martinique tengerpartjairól van szó, az a Rocher du Diamant nevű, vulkáni eredetű szigetecskének a partszakasza; minden nap jár ide több hajó is.
A Plage des Surfeurs-ről a neve is elárulja, hogy a szörfösök egyik kedvenc helye, a Pointe Marin pedig nem csak pihentető, de hangulatos is, ugyanis sok bárt és szórakozóhelyet találni a közelében.
Az Anse Michel egy zátonnyal védett lagúna, ahol kiteszörfösök lehetnek elemükben.
A Grande Anse des Salines pedig Martinique talán legbájosabb strandja, és egyike a legelzártabbaknak is, így nagyon is alkalmas a romantikázásra.
Mikor, mivel és hogyan induljunk el erre a karib-tengeri szigetre?
Martinique szigetére – mivel Franciaországhoz tartozik – nem kell vízum, fizetőeszközként pedig eurót vigyünk. A nyelvi problémák elkerülésére legyen nálunk francia, vagy spanyol szótár, mert az angolt nem mindenhol értik. A szigeten iható a csapvíz, de az éttermeket jól válogassuk meg (lehetőleg már itthon nézzünk ki párat, például a TripAdvisor segítségével) mert bár csalogató a kreol konyha, sajnos nem mindenhol főznek jól.
A térség főszezonja decembertől májusig tart; ez a száraz időszak. Ilyenkor tömegével érkeznek ide a francia üdülnivágyók, a hotel árak pedig az egekbe szöknek. Júniustól novemberig tart az esős évszak; szeptemberben és augusztusban esik a legtöbbet. Ilyenkor érdemes elkerülni a szigetet. Október és május között pedig a búvároknak kedvez az időjárás, bár a búváriskolák egész évben nyitva vannak.
A sziget fővárosába Budapestről az Airfrance járataival lehet eljutni, egy átszállással Párizsban. A teljes repülési idő ebben az esetben 15 óra 15 perc. Természetesen ha már korábban fapadossal elutaznának Párizsba, onnan is tovább tudnak repülni Martinique hívogató, pálmákkal szegélyezett strandjaihoz.
