Drezda a 18. században érte virágkorát, August der Starke és fia III. August uralkodása alatt. Nekik köszönhetően épületek fel Drezda olyan ikonikus épületei, mint amilyen a Zwinger vagy a Frauenkirche. Az 1945-ös bombázások azonban a legtöbb házat, templomot és múzeumot tönkretették; a műtárgyakat és ereklyéket az utolsó pillanatokban sikerült kimenekíteni, így ma, az újjáépített drezdai múzeumokban büszkeséggel állíthatják ki őket.
Egyes utazókat riaszt, hogy a városban nincs igazi műemlék, hisz szinte minden porrá lett a második világháború alatt; azonban ha azt nézzük milyen odafigyeléssel, mennyi zöld területtel építették újra a várost – nincs miért panaszkodnunk. Szászország legnagyobb városa 525 ezer lakossal büszkélkedhet és az “Elba Firenzéje” címet is magáénak tudhatja. Ha autóval vagy busszal indulunk útnak Budapestről, kicsivel több mint 7 óra alatt el is érhetjük a települést.
A város folyamatosan fejlődik, újjáépítése nem áll le. Városnéző sétánk során találunk folyóparti promenádot, zöld parkokat, ultramodern szórakoztató központot, barokk stílusú templomokat és lakóházakat. Természetesen a lakóparkok, a szűk sikátorok és a graffitik sem hiányoznak, de ma már kevés olyan város van, ahol a turistacsalogató szépségek mellett ne bújnának meg a mindennapi élet szürkébb terei.
Drezdát ez különösképpen nem zavarja, a hangsúlyt inkább éves kulturális rendezvényeire helyezi, melyekre egyre több külföldi vendég is kíváncsi: ilyen a többi között a Richard Strauss Napok, a drezdai Dixieland-fesztivál, az Ünnepi Játékok és a gőzös parádé.
A városban nem az a fő cél, hogy mindent beépítsenek, hanem hogy egy élhető város alakuljon ki. A már említett Elba menti promenádon egy 100 méter hosszú zöld sáv fut keresztül kerékpárutakkal és fákkal. Modern és alumínium színű arca pedig a St. Petersburger utca környékén mutatkozik meg a belvárosban. A háromszögletű teret az UFA Cinema Center, vagyis az UFA Kristálypalota és Filmszínház foglalja el. A területen találunk rámpákat, hidakat, lépcsőket és egy átlátszó, a feje tetején álló épületet is, mely maga a mozi. Rendkívül futurisztikus az egész és csak egy 30 perces sétára van a részletesen kidolgozott barokk épületektől. Érdekes kontraszt.
Ahogy a Külső Újváros is, vagyis Drezda bohém negyede. Ez az egy rész a csodával határos módon, viszonylag egyben maradt a háború alatt. Itt alakult ki végül a Bunte Republik Neustadt, ami egyfajta ifjúsági és művész telep utcazenészekkel, felvonulásokkal, kültéri táncoktatással, romkocsmákkal és hippi életérzéssel.
Drezdának tehát sok arca van, érdemes neki időt adni. Ha éppen Berlinben vagyunk, akkor vonatra pattanva 2 óra alatt ott lehetünk. Szállást pedig mindenféle árkategóriában találunk – legyen szó szállodáról, hostelről vagy airbnb-n talált szobáról, apartmanról.
