A várparkot Alekszi Zoltán alapította, ő volt az ötletgazda és a világon egyedülálló anyaghű makettek megalkotója is. A parkban olyan középkori magyar várak láthatók, szám szerint 44 darab, melyek mára már csak romokban léteznek. Ezeknek a kicsinyített változata régészeti alaprajzok és korabeli információk, valamint rekonstrukciós elképzelések alapján lettek megépítve. A várak a történelmi Magyarországot ábrázoló sétány mentén követik egymást, és 90 emlékoszlop vesz körül őket, emléket állítva a magyar uralkodóknak, fejedelmeknek és kormányzóknak. Itt található a Magyar Várkutatók Emlékháza is.
A várpark 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
A dinnyési területen egy skanzen is bejárható. A látogatók egy Árpád-kori településen érezhetik magukat, amint az eredeti méretben épült 9. századi fatemplom mellett sétálgatnak. De láthatják Székesfehérvár Fekete-hegy palánkvárát és egy honfoglalás-kori szekérvárat is. A templomban egyébként 17 darab Árpád-házhoz köthető szent szobra és Szent István király Prágában őrzött kardjának másolata is megtekinthető – olvasható a várpark sajtóközleményében.
A skanzenben veremházak, gazdasági és melléképületek kaptak helyet, valamint egy, a Kárpát-medence 11 fazekas tájegységét felölelő fazekas kiállítás. Az állattartó részen tyúkok, kacsák és 6 felnőtt racka juh, valamint 3 idei bárány: Bella, Bubi és Borbolya láthatók.
Érdekesség még, a szentek fala, ami egy több mint 600 szentet bemutató kiállítási anyag. A kerámia szobrok egy 300 méteres fal mentén kaptak helyet, Szent Habakuktól Szent II. János Pál pápáig.
A parkba egyéni és csoportos látogatásához nem kell bejelentkezni, kivétel akkor, ha kerekesszékkel vagy babakocsival érkezünk, illetve ha foglalkozásokon szeretnénk részt venni, vagy ebédelnénk is a helyszínen. A programok, az oktatás, a lovaskocsizás és a dinnyési tanösvény pontos információit a varpark.hu oldalon érhetjük el.♦
