Göröngyös, zord és ellenállhatatlanul szép; a Sínai-félsziget végtelen és üres sivatagos szíve rengeteg utazó és felderítő fantáziáját ejtett rabul az évszázadok alatt. Vallási és kereskedelmi fontossága miatt megannyi próféta, zarándok, hódító és számkivetett hagyta itt a lábnyomát a homokban.
A kornak – mikor birodalmak kereszteződéseként tartották számon a vidéket – egyik éke a Szent Katalin kolostor, mely az őt körülvevő tájjal együtt UNESCO Világörökségi helyszín. A Kr. u. 330-ban épült (körülbelül erre az időre datálják) ősi monostor keletkezését a bizánci, Heléna császárnőhöz kötik, aki egy kicsinyke kápolnát és egy megerősített menedékhelyet építtetett a helyi remetéknek.
A hely igazi érdekessége az, hogy a legendák szerint mellette nőtt az a csipkebokor melynek lángjain keresztül Isten beszélt Mózeshez. A Szent Katalin kolostort, a világ legöregebb, mind máig folyamatosan működő szerzetesi közösségének tartják, és kápolnája a kora kereszténység egyetlen épségben maradt temploma.
A Szent Katalin Védett Terület 4350 négyzetkilométeres és a félsziget déli hegységeit is magába foglalja. A kalandoroknak és utazóknak több okuk is van, hogy ide elzarándokoljanak mondjuk Dahab tengerparti üdülővárosából, vagy Sharm El-Seikh resortjából. A legtöbben éjszaka indulnak útnak, hogy megmásszák a második legmagasabb csúcsot, a 2285 méteres Mózes-hegyet. Az 1570 méteren épült, görög ortodox papok lakta kolostorig mikrobusszal mennek, majd a telihold fényétől megvilágított szűk völgyben gyalog folytatják útjukat.
A szerzetesek által a rózsaszín gránitsziklákba vájt 3750 lépcső megmászása is élmény és kemény munka. A hegy tetején az a kis kápolna vár melyet arra a pontra építettek, ahol a legenda szerint Mózes átvette az Úrtól a szent törvénytáblákat. A hajnali napfelkelte pazar, jó időben látni a Vörös-tengert és a Negev-sivatagot, illetve a 2637 méteres Szent Katalin csúcsot, melynek meghódításához rengeteg idő, és Kairóban beszerzett engedélyek szükségesek, de mindenképpen megéri a fáradozást.
A szent helyek és a meghódítandó csúcsok mellett azonban, a Sínai-félszigetnek van egy lazább és napáztatta oldala is. Itt vár ránk a Vörös-tenger – fonott napernyőkkel, koktélokkal, kéklő tengervízzel, korallzátonyokkal és fantasztikus merülőhelyekkel – teljesen leválasztva Egyiptom többi területétől. De csak egy kicsit menjünk beljebb a partoktól és máris láthatjuk a félsziget igazi arcát, ami vörös és göcsörtös mint a sziklák és a homok, ami beteríti. Itt megismerhetjük a büszke Bedouinok szokásait és tradícióit, miközben ők is igyekeznek valahogy a világ folyamatos fejlődését is integrálni.
De este, a csillagos ég alatt feküdve egy sátor előterében, mindez semmit sem jelent; körülöttünk a Hold által félelmetesre festett hegyek sziluettjei táncolnak és rájövünk, hogy a Sínai vidék megigézett minket egy örökké tartó, varázslattal, ami mindig visszahúz majd e tájra.
INFO
A 2018-as Utazás Kiállítás külföldi díszvendége Marokkó lesz, és kiemelten Észak-Afrika legszebb tájainak aktualitásairól is első kézből értesülhetünk, így Egyiptom szépségeiről is. A 2018. március 1. és 4. között megrendezett kiállításon érdekes információkkal gazdagodhatunk a legtöbb észak-afrikai országról és begyűjthetjük a legjobb utazási ajánlatokat.
