A hihetetlenül jó állapotban fennmaradt gőzhajó több mint száz éve, 1913-ban épült. A megépítését a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. kérvényezte, a munkálatokat pedig az újpesti Ganz-Danubius hajógyárban végezték el. 1913-as vízre bocsátásakor a Ferencz Ferdinánd Főherczeg nevet kapta. A hajó túlélte mindkét világháborút, de 1944-től csaknem két évig Ausztriában vesztegelt.
Ezt követően először a Magyar–Szovjet Hajózási Részvénytársaság, majd a Magyar Hajózási Rt. volt a tulajdonosa, végül 1979-ben selejtezték, és 1984-ben dőlt el, hogy a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe kerül át.
Most, a szükséges, több hetes vizsgálatok után, ismét Pesten, a Lánchíd közelében várja a látogatókat. Az ország első számú múzeumhajója, a Duna egyik legöregebb gőzhajója a Közlekedési Múzeum kiemelten fontos műtárgya és egyben kiállítóhelye is. Egy ilyen hajón sétálni önmagában is különleges élmény, de a Közlekedési Múzeum hajómodelljei, kiállításai és programjai révén a hajó az elmúlt két évben egyre népszerűbbé is vált – olvasható a múzeum tájékoztatójában.
Kossuth Múzeumhajó kuriózumnak számít, nem csak azért mert ennyire jó állapotban fenn maradt, hanem mert kiállítótérként és vendéglátóhelyként is üzemel, miközben maga is a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe tartozó műtárgy.
A történelmi hajón jelenleg az sínen és vízen való utasellátás történetét bemutató időszaki kiállítást láthatjuk egész tavasszal, majd a budapesti hajóközlekedés kétszáz évének tárlata veszi át a helyét.
A tárlatok mellett maga a hajótest is látványosság, hiszen az 1953-ban hozzáépített orrot kivéve még az eredeti, ahogyan a hajóban megtekinthető gőzgép is. A hajó 62 méter hosszú, legnagyobb szélessége pedig 16,5 méter. Eredetileg szénnel, majd később pakurával fűtötték a kazánokat, amik pedig gőzt termeltek az 580 lóerős, kéthengeres, ferdén fekvő gőzgép számára.
A Kossuth Múzeumhajó és a rajta található Vénhajó Étterem Budapest legrégebbi hajóállomásán, a Vigadó téri hajóállomás 2. számú ponton horgonyoz. A belépés mindenki számára ingyenes.