Az emberek többsége, ha nyaralni vagy egy hosszabb utazásra indul, kalkulál magának egy körülbelüli büdzsét, amiből utazása alatt gazdálkodik. Ennek apropójaként beszélgettünk Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológussal arról, miként viszonyulunk a pénzköltéshez külföldön, miért döntünk érzelmi alapon egy kiadásról, ha mondjuk Athénban, Poznań városában, vagy éppen Rómában vagyunk; és miért vonjuk meg magunktól ugyanazt a kiadást, ha itthon költenénk el.
Miért költünk többet külföldön?
A szakértő szerint elsősorban azért, mert nyaralni, utazni is érzelmi alapon megyünk. Jól szeretnénk magunkat érezni, boldogok szeretnénk lenni az utazás alatt, és olyan időtöltést szeretnénk „vásárolni”, amire egész évben jó lesz majd visszaemlékezni. Ennek része az is, hogy kicsit kényeztetni is szeretnénk magunkat, mert bizony a nyaralás, a kötetlen utazás a boldogságnak, a pihenésnek és a lelki feltöltődésnek is a dedikált ideje. Mi indokolná, hogy november közepén, szerda délután igyon az ember egy drága koktélt munka után, hacsak nem egy születésnap vagy névnap apropója? Ezzel szemben, ha van egy vagy két évente egy hetem, amit saját magamnak és a családomnak szentelhetek, akkor ezt bizony a pénzköltéssel is kiemelem a hétköznapok sorából. Ilyenkor a racionalitás egy picit összejátszik az érzelemmel, hiszen döntök róla, hogy költeni fogok.
Fontos tényező még az idő is. Ha a külföldi kikapcsolódás csak limitált ideig tart, rövidebb időre megengedem magamnak azt is, amit egyébként esetleg nem tehetnék meg az év nagy részében. Ha arra van igényem, elmehetek minden nap étterembe, kipróbálhatom az adott ország konyháját, ihatok helyi borokat, vásárolhatok szuvenírt, esetleg egy drágább ruhát, inget. További ok pedig az adott ország pénzneméhez kapcsolódik. Ha nehezen hasonlítjuk össze az itthoni és a külföldi árakat, könnyen belecsúszhatunk túlköltekezésbe vagy felesleges kiadásokba.
Az, hogy tudunk-e tudatosan gondolkodni a pénzköltésről, pénzváltásról, a személyiségünktől és a neveltetésünktől is függ.
A felkészült utazók sok esetben már az utazás előtt átnézik és tudják, hogy az adott országban milyen napokon kedvezményesek a múzeumi belépők, hol lehet egy kicsit spórolni a közlekedési költségeken, milyen látnivalókat lehet ingyenesen megnézni családosan, és bizony azt is tudják, hogy mi az adott középárfolyam, hol érdemes pénzt váltani, van-e esetleg olyan módszer, amivel ez utóbbira nem kell figyelni – erről kicsit később.
Van, aki a nyaralás első időszakában költ intenzívebben, mert már az első boltban lecsap az összes ajándékra, amit haza szeretne vinni, vagy az első este megkóstol minden helyi finomságot, nehogy később lemaradjon róluk. Ebből következik, hogy a nyaralás utolsó időszakában már elképzelhető, hogy spórolnia kell. Ha az utazás elején odafigyelünk, és ésszel vásárolunk, például OTP Mastercard kártyával – több boltot is megnézünk, összehasonlítjuk az árakat, az egyik helyen vacsorázunk, a másikon pedig csak kávézunk – az út végén még azt is észrevehetjük, hogy bár semmi nem maradt ki, amit elterveztünk, mégis maradt költőpénzünk, amit, ha szeretnénk, akár haza is vihetünk, és eltehetjük a következő útra.
Ezt miért megy valakinek könnyebben, másoknak pedig nem?
Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus szerint több tényezőtől is függ az, hogyan is költünk, számít az otthonról hozott minta és a személyes viszonyunk is a pénzhez, valamint magához az utazáshoz. Sokak számára az utazás, illetve a nyaralás ma már státuszszimbólummá vált, nem feltétlen az élményért, a boldogságért indul az utazás. Közrejátszhat a megfelelési vágy is, vagy épp az attól való félelem, hogy lemaradunk a programokról. Ha az utat az utazási iroda tevegeléssel, jeep túrával, gyertyafényes tengerparti vacsorával, búvárkodással vagy éppen élményparkokkal hirdeti, akkor, ha már ott vagyok, miért ne próbálnám ki mindegyiket? Máskor, máshol nem biztos, hogy lenne rá lehetőségem.
Az utazás alatti költekezés, vagy éppen nem költekezés attól is függ, hogy egyedül utazunk-e vagy családdal. Mindkét esetben másként kezeljük a pénzünket. A szociálpszichológus észrevételei alapján egy családi nyaralás ideje alatt a legtöbb esetben az kezeli és osztja be a pénzt, aki év közben is ezt teszi. A felnőttek megbeszélik ki viseli majd a pénzköltés terhét, ki figyeli a térképet, a buszjáratokat, ki beszél a recepcióssal, ki intézi a programokat, és igen, azt is, hogy ki osztja ki a zsebpénzeket. Ez nem azt jelenti, hogy aki nem kezeli a pénzt, az nem értene hozzá, sokkal inkább azt jelzi, hogy ez egy olyan feladat, amit jobb, ha valaki egyszerre átlát, és koordinál az egész családra vonatkozóan.
Bankkártya vs. készpénz
Miért van az, hogy egyes emberek sokkal könnyebben költenek külföldön bankkártyáról, mint a készpénzükből?
Ennek oka az észlelés, a percepció, a fizikum. Szvetelszky Zsuzsa szerint a túlköltekezést megállíthatja az, ha érezzük, hogy a pénztárcánk egyre vékonyabb lesz, ahogy elkezd kifogyni belőle a papír- és az aprópénz. Ezzel szemben egy bankkártya pontosan ugyanolyan vastag marad, akkor is, ha többet költöttünk róla, és akkor is, ha kevesebbet. Ha nem állítunk be rá valamilyen telefonos visszajelzést, még csak értesítést sem kapunk arról, hogy mennyit költöttünk egy másik pénznemben, és mennyi van még a kártyánkon.
Vannak azonban olyan emberek, akiket a kártyás költekezés pont, hogy visszafog, mert nem tudják, mennyi van még rajta, így óvatosabban bánnak vele. Az idősebb generáció általában így viselkedik, és ez a figyelmes, beosztó attitűd a nyaraláskor is tovább él.
Az OTP Bank Árfolyam+ számlacsomagelemének igénylésével (az igénylést követő hónaptól) OTP középárfolyamon lehetséges a külföldi fizikai bankkártyás fizetés többféle devizában (EUR, GBP, USD, HRK és CHF), valamint a forint számláról elektronikusan indított deviza átutalás is, mindkettő havi 300-300 ezer forint összeghatárig. A kedvezmény forint alapú betéti kártyával vehető igénybe (internetes kártyás vásárlás, valamint hitelkártyával történő vásárlás esetén nem).
A szolgáltatás OTPdirekt internetes csatornán, telefonos ügyintézői szolgáltatáson keresztül, illetve bankfiókban is igényelhető. Kedvezményes havidíja 99 forint, de ezt az OTP Bank 2022. december 31-ig elengedi.
A cikk megjelenését az OTP Bank és a Mastercard támogatta. A tájékoztatás nem teljes körű, ezért további részletekről és feltételekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban és honlapján közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.
