A tematikus kirándulásokon – amelyek 3-4 órát vesznek igénybe – a szervezők és a közreműködők a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival. Menet közben egyfajta értékleltár készül, ahol új értelmet nyer a „méneseknek nyargaló futása” és a „Kis-Kunságnak száz kövér gulyája”.
„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban, Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától, A Tiszáig nyúló róna képe” – írta a jól ismert sorokat Petőfi Sándor Az Alföld című versében. Gyerekként szinte mindenkinek meg kellett tanulnia, amikor még nem is értettük, mit jelentenek e szavak. Most viszont új értelmet nyernek az ismert versek, melyekhez kiskunsági túrák kapcsolódnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.
Petőfi nyomában a valóságban
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a Petőfi emlékévek alkalmából színes programsorozatot valósít meg. A sorozat része lesz például a „Petőfi nyomában” elnevezésű tematikus túra, melyen összesen 15 alkalommal lehet részt venni bárkinek, méghozzá ingyenesen.
Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referense szerint a park igazgatósága felel a túrák előkészítéséért és vezetéséért, a cél pedig, hogy Petőfi szellemisége álljon a középpontban, mivel a nemzeti park törzsterülete még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amit Petőfi is megírt a verseiben.
Lírai hitelesség a végtelen rónákon
A Duna–Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. Petőfi Sándor ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel. Bár jóllehet a mai táj változatossága igencsak megkopott, értékőrző területeink mégis sejtetni engedik a lírai vallomások hitelességét.
A túravezetők versekkel is készülnek a kirándulásra. Hangulattól függően vagy felolvassák a verseket, vagy elszavalják, a lénye, hogy a túrára jelentkezők az adott helyszínen hallják és lássák egyszerre, amit legismertebb költőnk megélt, ezeknek a soroknak az írása közben. Bugacon például szinte minden megtalálható, amit Az Alföld című versében leír Petőfi.
A táj változik, de védelemre szorul
Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik. Az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a további túrák is tartogatnak még érdekes utakat. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szerint a Petőfi 200 emlékéveknek az is egy fontos figyelemfelhívása, hogy 200 évvel ezelőtt, még egészen máshogy nézett ki ez a táj.
„Akkor még vízbőség volt, ma aszályok sújtják. Közös felelősségünk ráirányítani a generációk figyelmét, hogy bizony másképp is lehet egy tájat kezelni és megvédeni. Ez egy óriás kihívás a társadalmunk számára, de a túrák során nem ismerünk lehetetlent” – zárta gondolatait Tóth Endre.
Aki pedig nem tud választani a nemzeti park túráiból, annak a www.petofi200.hu oldalon található, a költőhöz kapcsolódó útvonalak is rendelkezésére állnak. Ha valaki a Puszta túrát választja valódi időutazásban vehet részt, a „Szentkutak útja” elnevezésű kirándulást lóháton lehet megtenni, az „Alföld szép” elnevezésű túra pedig éppen azt bizonyítja, amire a neve is utal: az Alföld csodaszép.
