De azt is tudjuk, miközben jó ízűen falatozunk belőle, hogy honnan indult a fadorongra csavart tészta őse? A kürtőskalács eredetéről több hiedelem és monda járja a világot – és mindenki azt vallja magáénak, amelyik hozzá a legközelebb áll. Sokan úgy gondolják, hogy a kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét.
Egyesek úgy tartják, hogy a kürtős kalács elnevezés a jó, mert a sütemény a honfoglalás kori időkig vezethető vissza. Ekkor a portyázó magyarok, a zsákmányolt lisztet és tojást összegyúrták és kürtjeikre csavarva megsütötték a tábortűznél. Mások pedig úgy vélik, hogy a kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen Székelyföldön a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik – erre utal a kürtőskalács és a sütőfa nagysága és átmérője is.
A székely a keményfa izzó parazsát kivette a kályha tetejére, vagy a kemence elé, és ott a parázs fölött forgatva sütötte meg a fadorongra tekert tésztát. Ezt a véleményt osztotta Szabó T. Attila kolozsvári magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész és néprajzkutató is: „…mikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25–30 cm hosszú kürtő-, illetőleg cső-alakú kalácsfélét képez. Minthogy ezt a kalács-kürtőt a családtagok és vendégek elé ilyen alakban teszik, s a fogyasztók a szalagszerűen szakadó tésztát ilyen jellegzetes alakjában látják, nyilvánvaló, hogy a névadási szemlélet csak a kalácstészta kürtő alakjából indulhatott ki.”
Az elmúlt évszázadok során a sütemény megnevezésének és a nevek írásmódjának számos változata olvasható. Még a 19. században is több néven hivatkoztak rá: nevezték dorongfánknak, ami a tatárjárás idejéből származhat, de szó volt róla botratekercsként és botfánkként is. A ma használatos, erdélyi eredetű megnevezés csak a 20. század közepén terjedt el, de a század végéig azt sokan rövid ö-vel, vagy külön írták (pl. kürtös kalács, kürtős kalács).
Bárhogy is hívják, a Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtőskalács jogi védelméhez, mely 1990 után indult világhódító útjára, és ma már sok országban megtalálható, eredeti és kissé újragondolt formában is. Az egyik legkedveltebb változat, amikor a kisebb kürtőket fagylalttal, vagy pudinggal, esetleg tejszínhabbal töltik meg.
De egy időben a budapesti karácsonyi vásárokon vanília és csokoládé szósszal leöntve is kapható volt a csigákra szedett sült tészta. A hidegben bámészkodók pillanatok alatt el is kapkodták a gőzölgő finomságokat.
Érdekesség: a vásári változat a 20. utolsó harmadában alakult ki; ennél sokkal megengedőbb recept, mivel a tésztát így egy kisebb, mozgó műhelyben is elő lehet állítani, és helyben rögtön sütni a parázs felett.♦
