Cikkírónk – személyes tapasztalatain alapuló anyagában – több oldalról közelítette meg a műgyűjtés, az aukciók és árverések világát. Elmondása szerint igaz az, hogy a műtárgyakat szenvedélyből gyűjtjük, de nem szabad, hogy az érzelem elvegye a józan eszünket. Ő is futott már bele, az „akkor is az enyém lesz“ csapdájába, és bőven
túlfizette például egy óra valós értékét. De ha okosan csináljuk és lehetőleg hallgatva a hozzáértőkre, akkor nemcsak a gyűjteményünket gyarapítjuk, hanem az értékét is növeljük.
Ezekre figyelve, két témakörre bontotta az anyagot. A gyűjtemény és az árverések témáira:
A gyűjtési időszak alatt az egyik legfontosabb alapszabály, hogy tanuljunk! Előtanulmányok, tudás nélkül csak veszíteni lehet. Persze, belenyúlhatunk szerencsésen, de ez a legritkább.
Meg kell ismerni a tárgyak, festmények előéletét: kié volt, milyen körülményeket élt meg, javították, pótoltak-e valamit?
Figyeljük a kockázatokat, soha ne egy irányba gondolkozzunk! Itt is igaz, hogy több lábon kell állni, mert ami ma trendi és érték, holnap lehet, hogy veszít az értékéből.
A cikk második szakaszában jönnek az igazán fontos kérdések: Hogyan állapítják meg egy műtárgy kikiáltási árát? Mi a különbség a nyílt és a zárt aukciók között? Mit takar a licitlépcső fogalom, és hogyan folyik a komoly licitálás? Mi történik, ha sikeres a licitünk, hogy történik a fizetés, és mit jelent az egyes tárgyak védettsége.
A cikk írója: Marek P. Lajos
Képek forrása: Virág Judit Galéria archívuma; BÁV Aukciósház
Ezekre a kérdésekre mind megtaláljátok a választ a First Class Magazin 2020/35. Vírus és luxus – Fényűzés válsághelyzetben című számában, illetve olvashattok még a legmagasabb rekord eladási árakkal büszkélkedő műkincsekről is, melyek itthon cseréltek gazdát. A lapot az alábbi linken rendelhetitek meg a WebShop-ból.
