A Darvaza-gázkráter, amit a pokol kapujának neveznek, egy mérnöki hiba következményeként alakult ki. Ez a folyamatosan izzó lyuk valósággal életre kelti a sivatagot, különösen éjszaka, amikor narancssárga lángjai messziről világítanak a sötét égbolt alatt.
Története 1971-ben kezdődött, amikor szovjet mérnökök fúrásokat végeztek Türkmenisztánban, és olaj után kutattak a Karakum-sivatagban. Azonban nem olajra, hanem egy földgázzal teli üregre bukkantak. A fúrótorony összeomlott, és egy hatalmas gödör keletkezett, amelyből mérgező metángáz kezdett el áramlani. A mérnökök attól tartottak, hogy a gáz elterjedése veszélyt jelenthet a helyi lakosságra és a környező állatvilágra. Egy meglehetősen drasztikus megoldást választottak: meggyújtották abban a reményben, hogy a lángok néhány nap alatt kialszanak.
Az elképzelés nem vált be, ugyanis alábecsülték a földgáz mennyiségét, ami folyamatosan szivárog a föld mélyéről. A körülbelül 70 méter átmérőjű, 20-30 méter mély kráter azóta is ég, immár több mint 50 éve, és a tűznyelvek intenzitása sem csökkent az idő múlásával. Nem semmi, hogy egy „apró baki” így fel tud dobni egy sivatagi tájat, igaz? Azért valljuk be, elég hátborzongató látvány lehet élőben!
Hasonló érdekességeket olvasnál?
Akkor a Világjáró magazinokat Neked írjuk!
Rendeld meg most aktuális lapszámunkat és válogass a korábbi példányok között!
