Madrid történelmi Paseo del Prado sugárútja és közeli Buen Retiro park egy 200 hektáros kulturális térséggé fejlődött a sugárút 16. századi megépítése óta. A térség a spanyol főváros egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. A 120 hektáros park a 19. századi kertépítészet különböző stílusait egyesíti. A terület ad otthont a Királyi Botanikus Kertnek A sugárút köti össze a spanyol művészvilág szívét, a Prado Múzeumot, a Thyssen-Bornemisza Múzeumot és a Zsófia Királyné Művészeti Központot.
A világörökség részévé vált 11 európai fürdőváros, a Bécs melletti Baden, a belgiumi Spa, a csehországi Karlovy Vary, Frantiskovy Lazne, Marianske Lazne, a franciaországi Vichy, a német Bad Ems, Baden-Baden és Bad Kissingen, az olasz Montecatini Terme és az angliai Bath hét európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – közös kezdeményezése nyomán.
A kínai Kanton történelmi városrésze a Szong és a Jüan-dinasztia (10–14. század) tengeri birodalmának egyik legnagyobb tengeri kikötője volt a tengeri Selyemút mentén. A térségben 22 egykori kormányzati épület, több vallási épület, köztük egy 11. századi mecset, amely Kína legrégebbi iszlám építménye, számos régészeti lelet, a régi tengeri dokkok maradványai és az akkori vas- és kerámiakészítés emlékei láthatók.
A negyedik új helyszín a transziráni vasútvonal, mely összeköti a Kaszpi-tengert a Perzsa-öböllel. A vasútvonal két hegységet, számos folyót, felföldet, erdőt, alföldet szel át. Építése 1927-ben kezdődött és 11 éven át tartott. Egyes térségekben hatalmas hegyi területeket kellett átvágni, 174 nagy hidat, 186 kisebbet, és 224 alagutat kellett megépíteni számára.
A világörökség része lett az indiai Ramappa templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből. Az első köveket 1213-ban rakták le, majd az építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123–1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik.
Hatodikként az Atlanti-óceán partján álló több mint 400 éves Cordouan világítótorony vált a világörökség részévé. A Gironde folyó torkolatánál álló tornyot Louis de Foix mérnök építette, majd a késő 18. században átépítették. Az épület a világítótornyok építészeti és technológia történetét testesíti meg.
Mostantól az olaszországi Padova 14. századi freskói is a világörökség részét képezik. Az 1302 és 1397 között készült freskókat különböző művészek festették különféle épületekben, ennek ellenére a freskóknak egységes stílusuk és tartalmuk van.
Felkerült a világörökségi listára a németországi Darmstadtban lévő Mathildenhöhe művészeti kolónia és a (9.) Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség ahol olyan hétezer éves sziklavéseteket találni, melyek a kőkorszakból származnak.
Később érkezett a hír, miszerint az erdélyi Verespatak is a világörökség része lett. Az aranybányászatáról híres helyszínen azonban nem mindenki üdvözölte a döntést, ugyanis a státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben. A település lakói számára azonban sokkal bürokratikusabbá válik így az építkezések engedélyeztetése és Európa legnagyobb aranytartalékának kibányászása – olvasható az MTI és a Turizmus.com összefoglaló hírében.♦
