Korábbi anyagunkban már bemutattuk az ország bámulatos, szintén UNESCO védettséget élvező barlangjait, valamint Kassa környékének szépségeit, most pedig három olyan ékességet mutatunk be, amikről eddig mi is csak keveset tudtunk. Nem is gondoltuk például, hogy a pozsonyi Oroszvár (Rusovce) városrészben nemcsak a szép kastélyok csábítják a turistákat, hanem a Gerulata elnevezésű római katonai tábor romjai is. Az elmúlt évtizedekben a régészek megannyi leletet találtak a föld alatt. Például egy római fórum romjait, kutat, kemence maradványokat, sírköveket és oltárköveket. Négy temetkezési helyet, számos érmét, különböző kerámia töredékeket, a mindennapi életben használt bronz és vas tárgyakat, amelyeket az Antik Gerulata elnevezésű múzeumban meg is csodálhatunk.
Egy másik ilyen érdekes helyszín a Kelemantia – Leányvár: római ellenerőd, mely az ún. limes romanus erődítményrendszer része volt.
A Pannónia-provincia északi természetes határát ezen a szakaszon a Duna alkotta. A palánktábort kettős árokrendszer és földsáncok vették körül. Belső területén utcarendben vályogtéglából épített kaszárnyák helyezkedtek el.
240 ÉVES BÜKKÖK BŰVÖLETÉBEN
Szlovákia több mint 40 százalékát erdők alkotják, ennek köszönhetően Európa egyik legerdősebb országa. A Vihorláti-őserdő, három további, kelet-szlovákiai, hat ukrajnai és öt németországi őserdővel együtt, egy bejegyzésben szerepel az UNESCO világörökségi listáján, mint Kárpáti Ősbükkösök és Németország ősi bükkerdők.
A kelet-szlovákiai tengert, ahogy a Széles-tavat (Zemplínska Sírava) nevezni szokták, a Vihorláti-hegyek veszik körül. Ennek a hegységnek a része a vihorláti őserdő, az ember által érintetlen, szűz természet, ahol a legöregebb bükkök bizony 240 évesek.
A KÉSMÁRKI PROTESTÁNS „HÁROMSZÖG”
Késmárk városa a Tátra tövében fekszik, látképének hátterében pedig a Tátra méltóságteljes csúcsai magasodnak. A város egyik legnagyobb értéke az a protestáns „háromszög”, amiben az evangélikus líceum késő barokk épülete, egy modern XIX. század eleji templom, és a faszerkezetű Szentháromság-templom áll. Bár az artikuláris fatemplom külsejében kevésbé feltűnő, belső tere lenyűgöző, szokatlan stílusban díszített.
Fafaragásai és a XVIII. század elejéről származó oltár a késmárki Lerch János mester munkája. Építészeti szempontból a templom legrégebbi része a sekrestye falazata, ami eredetileg egy 1593-ban épült fogadó fala volt, ehhez építették hozzá a fatemplomot. A kívülről fehérre meszelt, a régi szepesi házakhoz hasonló templomot ma már inkább csak a turisták látogatják, de mivel nagy a befogadóképessége, koncerteknek többször is helyet adott már.
ELÉRHETŐSÉGEK:
Szlovák Turisztikai Képviselet
Web: slovakia.travel/hu;
weareunesco.com/hu
