A Grand Canyon ennél sokkal többet érdemel és el sem hinnénk mennyi szépséget képes nyújtani. Persze a sok sok fotón már láttuk milyen szép fentről, a kilátópontok tetejéről, de azok a képek még úgy is csak a felszíni szépségét örökítették meg a térségnek, hogy nem a tömegek által felkeresett parkolókból készültek. Egy átlag, fel nem készült turista szép lassan végigmegy a déli sziklaperemen, megáll minden kilátópontnál, csinál pár fényképet, aztán kipipálja a bakancslistát. A legtöbbjük fejében az jár, hogy a park óriási nagysága miatt rengeteg időt venne igénybe tényleges felfedezése. Pedig csak egy-két jó tanácsot kell megfogadni azoktól, akik már betéve ismerik a kanyon minden zegzugát.

A túravezetők szerint a kanyonban nem kell napokat eltölteni ahhoz, hogy megtapasztaljuk mindazt a látványt, amit szívünk mélyén várunk tőle. Csupán a jó irányból kell közelíteni, a megfelelő időben.
A legtöbb látogató, ha az arizonai Flagstaff városa felől közelíti meg a régiót, akkor biztos, hogy az északi 180-as autópályán érkezik a Grand Canyon Nemzeti Parkba. A túravezetők azonban ajánlanak egy alternatívát: térjünk le az északi 89-esre Cameron városa felé, hogy a kevésbé használt keleti bejárathoz érkezzünk meg (Desert View néven is ismerik). Miután északi irányból belépünk a parkba több kilátópontnál is megállhatunk és láthatjuk a Little Colorado folyót és a mellette kialakult szakadékot, valamint felfedezhetjük a a Desert View kilátótornyot, mely olyan akár egy középkori bástyamaradvány.

Természetesen a déli sziklaperem nyújtotta panorámát se hagyjuk ki, de ahhoz, hogy igazán megismerjük a sziklákat, az itt élő természetet, tervezzünk be egy rövid túrát lefelé. Ahogy haladunk, a rétegek színt váltanak, meglátjuk az eddig eldugott fenyőket, amik préselődő kövek között találtak földet az élethez. A rövid sétákhoz is vannak ajánlott útvonalak, olyanok, amiken nem kell az izzadó tömeggel együtt préselődnünk. Ilyen például a Kaibab útvonal, ami a Cedar Ridge, illetve a Skeleton Point felé halad, de a Grandview vonalat is választhatjuk, ami kicsit rövidebb, de annál durvább talajú. Bár nem vesznek igénybe sok időt, a kilátás kifogástalan, fotón talán vissza sem adható.

Említettük már, hogy minél kevesebb turistával és nézelődővel kell osztozkodni egy kilátóponton, annál jobban átérezhetjük a vidék hangulatát. Ha erre vágyunk, akkor bölcsen válasszuk meg az utazás idejét. A legforgalmasabb időszak a Grand Canyon életében május végétől szeptember elejéig tart, és ez a legmelegebb része is az évnek, főleg minél lejjebb megyünk a sziklák közé. A tömeg augusztus vége felé kezd feloszlani – mikor a gyerekek elkezdik a sulit, az európai turisták pedig haza utaznak. Karácsony előtt decemberben, januárban és februárban vannak a legkevesebben a régióban.

Itt mondhatnánk, hogy rossz időben, esőben járjuk végig a kanyont? Még mit nem. De nem kell tartani a rossz időjárástól, még télen sem. Egy enyhe esőben, mikor már mindenki hazament és csak mi nézzük a tájat, az egyik legelképesztőbb arcát mutatja majd nekünk, friss eső és föld illattal, harapható levegővel. Sár lesz és koszosak leszünk a térdünkig, de csak a miénk lesz az élmény. De ha októberben érkezünk, amikor az időjárás még kellemesen meleg, a legtöbb látogató már elpárolgott és hirtelen lezúduló égi áldástól sem kell tartanunk, akkor miénk lehet az egész Grand Canyon.

Ha már itt vagyunk és van időnk, maradjunk és nézzük meg a naplementét, ahogy szétterül a sziklaperemek tetején. De ahogy eddig sem a kitaposott úton haladtunk, úgy most is keressük meg saját privát kilátópontunkat. Ha a déli peremnél található Grand Canyon faluban felpattanunk a shuttle buszra és végigrobogunk a Remete pihenőhelye úton (the Hermit’s Rest Road), majd kiugrunk valamelyik kilátónál és tovább sétálunk a Perem vonalon, akkor lenyűgöző naplementés búcsúzásban lehet részünk.
INFO
A Grand Canyon az Egyesült Államok Arizona államában található. A sokszínű és meredek völgyszurdok alján, melyet a Colorado folyó vájt ki, rengeteg apró kanyon, völgy, kis folyó, vízesések és erdők bújnak meg. A Grand Canyon (Nagy Szurdok) 17 millió év alatt jött létre. Hosszúsága 446 km, szélessége 6,4 km-től 29 km-ig terjed. Legmélyebb pontja 1829 méter.
Forrás: Lonely Planet / Andy Murdock