szetyp

Hortobágyi vadlovak nyomában

Alig, hogy bizonyították létezésüket a 19. században, a Przewalski vadlovakat először vadászni, aztán gyűjteni kezdték, hogy végül a kihalás szélére kerüljenek. Egy nemzetközi együttműködésnek köszönhetően most újra eljöhet egy gyönyörű állatok ideje.

A Orenburgi Természeti Rezervátum (oroszul Orenburgskij Zapovednik) egy 216 négyzetkilométeres természetvédelmi terület, Oroszország Európához közeleső, délkeleti részén. Ezen a viszonylag kicsi területen több különböző és élesen elhatárolt sztyeppeterület található – erdővel borított parkok, folyóterületek, félig sivatagos tájak és dombokkal tarkított vidékek váltják egymást.

A rezervátum állatvilága szintén változatos, 48-féle emlős és több mint 200 fajta madár él itt – hiúz, farkas, vörös róka, jávorszarvas, vaddisznó, hód, sasok, ölyvek, darumadarak – illetve több mint egy évszázada itt éltek azok a robosztus, kistestű, szürkés színű vadlovak is, melyek mára teljesen eltűntek a vidékről. Az ő visszatelepítésükre jött létre az Európai Przewalski ló Tenyésztési Program (EEPP), mely Orenburg mellett mintegy 3 ezer hektár kiterjedésű vadlórezervátumot hozott létre 2015-ben.

A hatalmas területen elterülő speciális rendeltetésű védett vidéken eddig csupán 6 vadló élt, melyek Franciaországból érkeztek 2015 októberében. Az egy felnőtt csődör, a négy kanca és az akkor 18 hónapos csikó – a szakemberek szerint jól alkalmazkodtak a területhez, az éghajlathoz és a 2015-ös különösen hideg télhez is. Azonban ahhoz, hogy egy egészséges vadlóközösség alakulhasson ki, ennél jóval több állatra van szükség. Éppen ezért a rezervátum munkatársai kérelemmel fordultak az EEPP-hez, akik felvetté a kapcsolatot az összes európai vadlótartóval. Az előzetes felmérések alapján, egyedül a Hortobágyi Nemzeti Park lóállományában találtak elegendő számban olyan egyedet, melyek a szigorú követelményeknek megfeleltek.

Burtinskaya sztyeppe Fotó: Игорь Шпиленок
Burtinskaya sztyeppe Fotó: Игорь Шпиленок

Kristin Brabender, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság projektkoordinátora elmondta: „A kiválasztás során fontos elvárás volt, hogy a lovak genetikai szempontból alkalmasak legyenek a már Orenburgban élő állomány fejlesztésére, a kancák ne legyenek vemhesek, de életkoruk legalább két év legyen, a csődörök közt legyen legalább két idősebb egyed, aki már háremcsődörként is megállja a helyét, és valamennyi egyed egészséges, küllemében tipikus vadló legyen.„

A Przewalski lovak még itthon - HNPI archívum
A Przewalski lovak még itthon – HNPI archívum

A nem hétköznapi feladatnak számító vadlóbefogást egy 10 főből álló szakmai csoport végezte. A lovakat lövedékek segítségével elkábították, majd egy-egy mikrochipet kaptak, és az állatorvosi vizsgálatokhoz különböző mintákat vettek belőlük. Megmérték a lovak marmagasságát, súlyát, vizsgálatokat végeztek a fogak és a paták állapotára vonatkozóan, paraziták ellen kezelték őket, majd DNS mintát vettek.

A kiválasztott lovakat speciális kamionokkal szállították a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, ahonnan külön repülőgéppel utaztak az új élőhelyükre. A nemrégiben még Hortobágyon legelt vadlovak az elmúlt hetet már orenburgi kifutójukban töltötték, ahol első oroszországi telüket töltik majd. Amint az idő kitavaszodik, összeengedik őket a Franciaországból származó vadlovakkal, és elfoglalhatják új otthonukat, az orenburgi vadlórezervátumot.


INFO: Orenburg városa az Orenburgi Természeti Rezervátum négy természeti szektorának  – Talovskaya-, Burtinskaya -, Aytuarskaya – és  Aschisayskaya Sztyeppe – metszéspontjában, a terület közepén helyezkedik el. Moszkvától nagyjából 1 200 kilométerre délkeletre.

(Összesen ennyien olvastátok: 957 , ma: 1 )
További cikkek - Gerencsér Dóri

Svéd expressz

Van valami a levegőjében, ami megnyugtató és égészséges. Itt Svédországban az emberek...
Teljes cikk