Ha a legtökéletesebb utazás az, ami lépten-nyomon meglepetéseket szerez, akkor Irán a világ első számú desztinációja ezen a téren. Ez az ország a színek kaleidoszkópja, egyszerre egzotikus, kényelmes, de se nem kelet, se nem nyugat. Merjünk hát belevágni egyszer, hisz ha a barátainkra vagy a családunkra hallgatunk, sosem jutunk el Iránba. Bár itt kikerülhetetlen a politika – ez nem titok – de ha eljutunk ide, az teljes mértékben megváltoztatja majd a vidékről alkotott képünket.
Kandovan falu is egy kis része a kaleidoszkópnak. Az itt élőket, kúp alakú, sziklákba vájt lakásaikat és mindennapjaikat nehéz, de nem lehetetlen megismerni. Nagyszülők, szülők, gyerekek, tenyészállatok, mind egy fedél alatt élnek. Valahogy úgy kell elképzelni a falut, mint egy hatalmas termesz kolóniát. Az összepréselődött vulkanikus hamuból természetes úton kialakult kúpformájú képződmények egymás hegyén hátán állnak. Néhányukat apró függőhidak kötik össze, hogy könnyebb és gyorsabb legyen köztük a közlekedés.

A jelenlegi lakosok azt állítják, falujuk immáron 700 éves, és akkor alakult ki, mikor őseik ide menekültek az országba betörő mongolok elől. A karannak nevezett lakásokat a jól alakítható kőzetbe vájták, de nem akárhogyan.
Egy-egy vulkanikus hegyben, egy-egy család él, akiknek az idők során egyre bővült az élettere. Három-négy emeletes lakásaik helyet biztosítanak egy kényelmes és nagy nappalinak, kamrának és istállónak az állatok számára. És ha ez még nem lenne elég öko, a hűtés-fűtés probléma is megoldódik a kőzet jó hőtartó karakterének köszönhetően.
Ha kedvük támad meglátogatni e páratlan „termesz falut” vegyük az irányt Kelet-Azerbajdzsán tartomány felé. Kandovan 60 kilométerre fekszik Tebriztől, Irán északnyugati részének legnagyobb városától.



