A Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos geológiai értékkel rendelkezik, ezért hozták itt létre az ország második geoparkját, a Bakony-Balaton-Geoparkot. E geoparknak egy csodálatos képződményét, egyben turisztikai látványosságát, a Tapolca-medence legtermetesebb vulkáni képződményét, a Badacsonyt mutatta be nekünk Árvai Gábor túravezető.
A Badacsonyt a Föld belső és külső erőinek együttes játéka, mondhatnánk küzdelme hozta létre. Talán úgy jobb mondani, hogy alkotta, hiszen a Badacsony egy csodálatos természeti alkotás, valóságos remekmű. A nemzeti park területén több mint 100 vulkáni kitörési pont található, ezen egyike a hegy.
3.5 millió évvel ezelőtt zajlottak itt a vulkáni folyamatok 3 fázisban. Az elsőben nagyon heves gőz-és gázrobbanások során a Föld mélyéből kiszakított kőzetek, vulkáni törmelékek létrehozták azt a maar szerkezetet, melyet a második fázis bazaltos lávafolyása töltött meg. Ez egy csendes lávafolyás során történt meg, kialakult a lávató. A harmadik szakasz újabb heves kitöréssel zajlott, mivel a felszínre kerülő anyagban sok volt a szén-dioxid és a kén-dioxid. Ez alakította ki a hegy platóján található salak kúpokat. Ez a bazalt eléggé lyukacsos a gázok miatt, ezért még a nagyobb tömböket is könnyedén fel tudjuk emelni. A későbbiek során a külső erők keményen kezelésbe vették a kemény vulkáni felépítményt és napjainkra már csak egy gyökerekig lecsonkított vulkánt láthatunk, magát az erodálódó lávatavat.
A hegy “szoknyájának” kerülete 11 km. Észak-déli irányban megnyúlt tetőjének átmérője 1-1.5 km. Legmagasabb pontja, ahol az új Kisfaludy-kilátó található, 437.4 m. A hegy oldalát 280 m magasságig szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas pannon üledékek borítják. Nem véletlenül kezdték el a szőlőtelepítést már a kelták, majd ezt hatványozottabb erővel folytatták a rómaiak, akik villagazdaságokat is hoztak létre a Balaton-felvidéken. A badacsonyi szüreteknek a 18. század volt a fénykora. Hatalmas vigasságok közepette szüretelték a hegy levét a dolgos kezek. Sorra épültek a borházak, a pincék a hegyoldalban. A leghíresebb ezek közül a Szegedy Róza-ház kései barokk stílusú épülete, melynek udvarán rendezték az 1950-es években a Liliomfi című filmet. A Badacsony tradicionális bora a Kéknyelű, melyet nagy kálium tartalma miatt a folyékony szerelem borának is neveznek. Szintén ősi fajtája a hegynek a Szürkebarát és a Furmint. Az Olaszrizling csak a filoxéra vész után terjedt el.
Túránk során megismerkedünk Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelmének történetével, feltárul sok ismeretlen mozzanat is. Megkóstoljuk Szegedy Róza híres ürmös borát is. Kissé feljebb áll Kisfaludy présháza, ahol papírra vetette verseit. Ma már átépítve látható az épület és étteremként működik.
A hegyen több túraútvonal keresztezi egymást. A kirándulók két általam vezetett útvonal közül választhatnak, vagy a rövid, vagy a hosszú túra során ismerkednek meg a hegy értékeivel. A rövid túra a Szegedy Róza-háztól vezet fel a hegytetőre. Közben megpihenünk a Rózsakőnél. Aki még a folyó évben szeretne megházasodni, háttal a Balatonnak leül a kőre és kitartóan gondol a párjára (nem ajánlott ezt megtenni december 31.-én!). Ezután egy erős kaptatóval a Páholy nevű kilátópontot érintve feljutunk a tetőre, melyet 100 hektár erdő borít. Nem is gondolnánk, hogy a Badacsony éghajlatválasztó hegy, hiszen teljesen más a klímája az északi, illetve a déli oldalnak. Előbbin atlantikus, míg utóbbin szubmediterrán hatás érvényesül. A hegy zonális erdőtársulása a gyertyános-tölgyes és a cseres-tölgyes. Sok védett növénnyel is találkozhatnak a botanika kedvelői a hegyen, így a májvirággal, piritógyökérrel, fényes gólyaorral, sziklai ternyével, agárkosborral, fehér varjúhájjal, hegyi hagymával és még folytathatnám a sort.
A hegynek csodálatos madárvilága van, mellyel szintén ismerkedünk túránk során. Ha jobbra fordulunk, a Kisfaludy-kilátóhoz érünk, melynek tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Balaton, a Tapolcai-medence és a Bakony irányába. Még a Tihanyi-félsziget is felbukkan a horizonton. Balra fordulva a hegy talán legszebb kilátópontjához érünk, az 1857-ben állított Ranolder-kereszthez, mely pontosan 400 m tengerszint feletti magasságon áll. Innen a Szigligeti-halomhegyek és az öböl, valamint a Keszthelyi-hegység felé nyílik páratlan kilátás.
A hosszú túra érinti valamennyi bányát, hisz a Badacsonyon évtizedekig termelték le a kőzetanyagot, az út- és vasútépítés számára. 15 millió tonna kőzetanyaggal “könnyebbült” meg a hegy.
Utunk során érintjük a 464 fokból álló Bujdosók-lépcsőjét. A lépcsők a Rodostó turistaház mögül kezdődnek és vezetnek felfelé kőtengerek közepette.
A túránk közben sokszor találkozunk olyan elnevezésekkel, melyek a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatosak. Természetesen a Badacsonynak ezekhez az eseményekhez semmi közük nincsen. II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója alkalmából nevezték el a turistaházat Rodostónak, az említett lépcsősort Bujdosók-lépcsőjének (melynek pihenőhelyeinek elnevezései is ehhez kapcsolódnak) illetve a hegy oldalán körbe vezető ösvényt Kuruc körútnak.
Aki még ennél is többet szeretne tudni a pannontáj e csodálatos helyéről, sok szeretettel meghívom az egykori óriások vidékére, ahol túránk során megismerkedhetünk a hegy számos legendájával is, a természeti és kultúrtörténeti értékein túl.
