A fürdőzés Japánban mind a mai napig egyfajta rituálénak számít. A japánok lényegében ugyanazokon a helyeken és ugyanúgy fürdőznek, mint ahogy évszázadokkal ezelőtt. Ha tradicionális japán fürdőt keres a turista, akkor a helyi onsent kell keresnie. Így hívják ugyanis a japán fürdőket, amik általában egy belső és egy külső részből állnak, de egyáltalán nem strand jellegűek.
Mivel Japánban mindig is nagy volt a vulkanikus aktivitás, ezért már ősidők óta használják a felszínre törő gyógy- és forró vizeket, hogy fürdőket létesítsenek felettük (ebben nem különböznek a hazai fürdőktől). Az onsen egyébként pont, hogy hőforrást jelent, vagyis azt a helyet hívták így, ahol a felszínre tört a víz. A történetek szerint Japán egyik legrégibb fürdőháza az 1894 óta használt Dogo Onsen, mely köré idővel felépült Matsuyama nagyvárosa.
A fürdőház legkedveltebb és legöregebb része a Dogo Onsen Honkan, ami egy fából készült nyilvános fürdőház (az épületet éppen felújítják). Még az uralkodó család is szokott ide járni. A belső tér tele van lépcsőkkel és privát medencés szobákkal, ahova felvezetik a forrásvizet; az egész olyan mint egy több emeletes labirintus. Sokak szerint, akik már jártak benne, Miyazaki Hayao, japán animációs filmrendező innen vette az ötletet a Chihiro Szellemországban című Oscar-díjas filmjének fürdőházához.
Ezeknek a városi fürdőházaknak is nagyon jó – és egy külföldi számára szokatlan – a hangulata, de a vidéki kisebb onsenek és konkrét fürdővárosok még izgalmasabbak. Ezekben a medencék és a közös terek kizárólag kőből és fából épülnek, csempézett helyiségeket nem találni.
A vidéki, kisebb onsenek mindig két részből állnak. Az elkülönített női-férfi fürdőből, ami az épületen belül található és a medence részből, ami általában kültéren, természetes környezetben van, de itt is férfi-női részre osztva. A belső fürdőben kell szappannal megfürödni, majd tisztán, ruha nélkül átmenni a forró vizes medencékhez. Ezen kívül még sok szabály van, ha onsenbe szeretnénk menni, de ez az egyik legalapvetőbb. A másik érdekesség, hogy nem lehet rajtunk tetoválás, illetve ha van, akkor le kell ragasztani.
Minél természetesebbek a kültéri medencék, annál többen látogatják őket. És a belépődíjak is a környezet, illetve a plusz szolgáltatások minősége szerint változnak. Sok onsenhez szálloda is tartozik, de itt nem egy nagy komplexumra kell gondolni, hanem egy családias, magas besorolású wellness hotelra. A ryokanban minden a vendég kényelmét szolgálja, tradicionális hangulatban; legyen szó a fürdőzésről, a pihenésről, az étkezésről és a szórakozásról is.
Ha még több japán érdekességre vagytok kíváncsiak érdemes beszerezni a Világjáró Magazin 2019/159. Ahol régi és modern összeforr – Japán című lapszámát, amiben egy részletes Japán élménybeszámolót olvashattok. A magazint és az azóta megjelent új lapjainkat a Világjáró WebShop-ban találjátok.
