Még jó, hogy nem ellenkeztem, rég vártam már, hogy megint összejöjjön a csapat és Karintia egyébként is minden évszakban elbűvölő. A karácsonyt még itthon töltöttük, de december 28-án nekivágtunk és egészen január 3-ig le sem szálltunk a síléceinkről – rendben a termálfürdők azért kivételt képeztek. Mivel még nem jártunk Bad Kleinkirchheimben, ezért az utazás előtt alaposan utána néztünk hova is megyünk és mire számíthatunk.
A város az Alpok egy védett völgyében fekszik és azon kívül, hogy a pályák tetejéről csodás kilátás tárul elénk, termál és élményfürdői, valamint kiváló sípályái révén vált ismerté. A hó garantált, hiszen az állandó fehérséget 880 hóágyú biztosítja, melyekkel a pályarendszer 85%-át hóágyúzzák.
Mikor mi voltunk ott, körülbelül 30 kilométernyi pálya volt nyitva, a felső részeken tökéletes friss hóval, az alsóbb részeken műhóval. Mindent rendesen karbantartottak és tülekednünk sem kellett, mivel nem voltak annyira sokan. A síparadicsom egyébként Karintia leghosszabb sípályáival büszkélkedhet, illetve egy rendkívül új és modern, négyüléses felvonóval, melyet 2013. december végén helyeztek üzembe.
Az új lift mely már a mi érkezésünkkor is nyitva volt, a síterep St. Oswald-i részén terül el, és óránként 2100 téli sportolót szállít a magasba, de suhanást ne várjunk, mert a négyüléses egysebességes. Érdekessége azonban, hogy a 40 méter híján 2000 méteres felvonó egy új területet is hozzácsatol a síterephez, méghozzá egy széles piros pályát. Ezenkívül természetes van még lift a terepen, melyek a Nockalm – St. Oswald pályarendszeren találhatók, de a muzeális darabnak számító kabinos, illetve a két duplaüléses már igencsak megérett a cserére.
A festőien szép Millstatt, egy tó partján fekszik és 30 perc alatt elérhető.
A vérbeli kezdő és haladó síelőket, akiket nem vonzanak a pályák mellé kihelyezett piros napozófotelek, egy versenypálya, valamint a Franz Klammer olimpiai bajnokról elnevezett lesiklópálya várja. Illetve van egy helyi síiskola is, ahol 150 tanár – közülük 5 magyar – igyekszik megóvni bennünket attól, hogy túl sokszor találkozzunk a talajjal. A snowboardosoknak pedig egy jól felszerelt funpark dukál.
Nem elhanyagolható, hogy 2000 feletti az évi napsütéses órák száma, így a kimerítő síelés és a közbe iktatott pihentető napfürdőzés után, már csak egy maradt hátra: relaxáció Bad Kleinkirchheim egyik fürdőjében. A Római Élményfürdő és a St. Kathrein Termálfürdő között választhatunk, ahova március második hetétől 50%-os kedvezmény jár a belépőkre, illetve ha az utószezonban érkezünk, akkor a szálláshely mellé ingyenesen síbérlet és termálfürdő használat is jár.
Azonban ha egy kis kirándulásra vágyunk, akkor autóval 30 perc alatt eljuthatunk a szintén festőien szép Millstattba, mely egy tó partján fekszik, tele apró csinos panziókkal, kávézókkal, és itt található látogatásunk elsődleges célja is, Karintia első fürdőháza, mely egész évben nyitva áll, szoros összeköttetésben a tóval. Egyszerű és letisztult épületről van szó, de ha belépünk látszik, hogy mekkora gondot fordítottak arra, hogy mindenki jól érezhesse magát a komplexumban. Hatalmas üvegfelületei és a külső fűtött medence lehetővé teszik, hogy pihenés közben szemléljük a tó fölött elsuhanó évszakok változásait. Így kerek egy téli Karintia.
