De azt is tudjuk, miközben jó ízűen falatozunk belőle, hogy honnan indult a fadorongra csavart tészta őse? Na, a kürtőskalács eredetéről több hiedelem és monda járja a világot – és mindenki azt vallja magáénak, amelyik hozzá a legközelebb áll.
Sokan úgy gondolják, hogy a kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét.
Egyesek úgy tartják, hogy a kürtős kalács elnevezés a jó, mert a sütemény a honfoglalás kori időkig vezethető vissza. Ekkor a portyázó magyarok, a zsákmányolt lisztet és tojást összegyúrták és kürtjeikre csavarva megsütötték a tábortűznél. Mások pedig úgy vélik, hogy a kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen Székelyföldön a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik – erre utal a kürtőskalács és a sütőfa nagysága és átmérője is. A székely a keményfa izzó parazsát kivette a kályha tetejére, vagy a kemence elé, és ott a parázs fölött forgatva sütötte meg a fadorongra tekert tésztát. A dorongfánk elnevezést pedig a tatárjárás idejéből származtatják.
Bárhogy is hívják, a Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtőskalács jogi védelméhez, mely 1990 után indult világhódító útjára és ma már sok országban megtalálható, eredeti és kissé újragondolt formában is.
Tavaly karácsonykor, a budapesti adventi vásárokon vanília és csokoládé szósszal leöntve is kapható volt a csigákra szedett sült tészta. A hidegben bámészkodók pillanatok alatt el is kapkodták a gőzölgő finomságokat.
