A Snæfellsjökull félsziget Izland legkisebb, de annál sokszínűbb nemzeti parkja. Találunk itt csillogó gleccsereket a vulkánok tetején, lávaföldet, amelyen óriási kráter csücsül, apró halászfalvakat, gyönyörű kilátást és egy varázslatos hegyet, a Kirkjufell-t ami csak látszólag olyan, mint egy kialudt vulkán. A Templom-hegy arról híres, hogy az északi fény érkeztével mindig más arcát mutatja, környezetében pedig kristálytiszta források fakadnak.

Indonézia egyik legszebb vulkánja a Kelimutu vulkán a Flores-szigeten. A föld mélyén ma is aktív tűzhányó érdekessége, hogy korábbi kitörései három különálló krátertavat alakítottak ki a tetején. A tavakat vékony sziklafal választja el egymástól, és vizük színe nem csak egymástól különbözik, de még változik is. Ennek oka, hogy a mélyből feltörő gőzök, melyek sok ásványi anyagot tartalmaznak, akár 900℃ forrósággal is feltörhetnek a fenéken húzódó repedéseken. Ez pedig a víz színének megváltoztatásához vezet.
Mikor magma a láva?
Egy tűzhányó kitörésének folyamatai a Föld köpeny rétegében indulnak el. A radioaktivitás, a hőmérséklet emelkedése, vagy a nyomás csökkenése miatt olvadékok képződnek a köpenyen belül és ezek a mélyből felfelé nyomulnak. Közvetlenül a földfelszín alatt gyakran alakulnak ki úgynevezett magmakamrák, melyek folyékony kőzettel megtöltött üregek. Végül ezekből tör elő a láva, mely vagy egy kerek kráterből, vagy egy több kilométer hosszú kürtőn keresztül távozik. Tehát a felszínre került és ott kiömlő magmát nevezzük lávának.

Miután a 16. században a spanyol hódítók elérték Nicaraguát, igen csak meglepték őket a vulkánok, mivel előtte nem találkoztak ilyen képződménnyel. Főleg a Masaya vulkán volt rájuk nagy hatással, hiszen ez a tűzhányó a mai napig fortyog a felszínen és krátere vörösen izzik. A spanyolok el is nevezték az Pokol kapujának, és megtisztítására egy keresztet is elhelyeztek a peremén. A vulkán Nicaragua második nemzeti parkjában található és esténként rengetegen állják körbe, hogy lássák a bámulatos vörös fortyogást.
A Pokol és mennyország – A vulkánok világa című cikk teljes anyagát a Világjáró Magazin 2018/152. Irány a Déli sark – Magyar expedíció az Antarktiszon számában tudjátok elolvasni. A magazinban olvashattok még egy érdekes interjút Rakonczay Gáborral, beleshettek Szentgotthárdra és Karintia téli tájaira is. Ha még több Izlandra vágytok a 2020/161. Világjáró Magazinban olvashattok még többet róla, szó van még benne Szentendre városáról, mely idén elnyerte az Európai Örökség címet, és a szenvedélyes Spanyolországról is. A magazint a Világjáró WebShop-ban tudjátok megrendelni, ahol találtok még régebbi Izlandról szóló Világjáró Magazint is, a 2011/110 Kerala, Dél-India számot, melyben több egyéb érdekfeszítő helyszínről is olvashattok.

