Kezdjük a lengyel folyók királynőjével, a Visztulával. Lengyelország leghosszabb folyója 1047 kilométer hosszan kanyarog, és átszeli az egész országot délről észak felé. Forrása a sziléziai Beszkidek erdős lejtőin található, és az ország északi részén végződik, a Balti-tengernél, Gdańsk közelében, a Gdański-öbölben. Bár többnyire szabályozatlan, 940 kilométeren keresztül hajózható. A Visztula-ösvény érdekes kihívás a tapasztalt kajakosoknak: vad és érintetlen szakaszok fonódnak össze több nagy városi agglomerációval.
Ha a térképet figyeljük és követjük a Visztula vonalát, az első nagy város, amellyel útközben találkozunk, az Krakkó – az ország egykori fővárosa és a királyok székhelye. Tovább indulva azonban kevésbé ismert, de annál szebb és érdekesebb városokra is bukkanhatunk. Ilyen például Lengyelország Szentendréje, Kazimierz Dolny is.
Lengyelország festővárosa
Kazimierz Dolny
Kazimierz Dolny az ország egyik legszebb városa. Gazdag történelmével, hagyományaival, építészeti remekműveivel elbűvöli az utazókat. A Visztula mentén épült, így a folyóparti hangulata is felettébb vonzó. Szokták a reneszánsz ékkövének is nevezni, mivel műemlékei sorából kiemelkedik egy olyan plébániatemplom, melyet reneszánsz stílusban építettek át. A folyóparton pedig még mindig állnak azok a XVI-XVII. századi gótikus-reneszánsz gabona magtárak, melyek a virágkorát élő gabonakereskedelem emlékei. De ebben az időben épületek a reneszánsz patríciusházak is: ezek közül az egyik legszebb épület a fő téren álló, Mikolaj és Krysztof Przybyt testvérpár háza 1615-ből.
A kisvárosnak azonban nemcsak gazdag reneszánsz, hanem zsidó örökségei is vannak. A második világháború előtt Kazimierz Dolny egy nagy zsidó közösség otthona volt, tagjai kitették a lakosság 50%-át. Életük és haláluk története fontos része a város történelmének.
A Czerniawa Gorge lejtőjén álló egykori zsidó temetőt a nácik teljesen lerombolták. Ennek a helyén most egy megrendítő emlékmű áll: a temető sírköveinek darabjaiból felállított Siratófal, melynek repedései a város zsidóságának tragikus sorsát szimbolizálják. De az emlékezés azért nem ennyire egyoldalú és sötét. A város főterén álló felújított zsinagógában fényképkiállítást láthatunk a háború előtti zsidó életről a városban.
A festővárosnak is mondott települést sok művész keresi fel kivételes adottságai miatt. A kis utcácskákban egymást érik a galériák és a bohém üzletek. A fő piactér szomszédságában található a Kispiac tér, amely egykor a zsidó negyed központja volt. Hétvégente régiségpiac szerveződik, ahol kézzel készült népviseleti ruhák, kézműves termékek, natúr kozmetikumok cserélnek gazdát.
Kazimierz Dolny-ból nem lehet úgy tovább indulni, hogy ne kóstolnánk valami helyi finomságot. Erre a legjobb hely a Sarzynski Pékség, amely fél évszázada készíti kakast formázó, élesztős tésztából készülő finomságait. Az intézmény alapítójának, Cezary Sarzynskinak köszönhető, hogy az ízletes kakasok a város szimbólumává váltak, s ma már minden sarkon árulják őket.
Kopernikusz és a mézeskalács
Toruń
A középkori Toruń Európa egyik vezető gazdasági és kulturális központjának számított. Virágkorának öröksége az a jól megőrzött épületegyüttes, amelyet a legnagyszerűbb gótikus építészeti alkotások között tartanak számon. A komplexumba bele tartozik az Óvárosi Városháza, a méreteivel és belső kialakításával kitűnő Szt. János katedrális, a gótikus freskókkal és gyönyörű boltívekkel díszített Szt. Jakab templom, a szintén történelmi értékű Mária Mennybemenetele templom, és persze az utcák mentén sorakozó, díszes polgári házak együttese. Ezek közül a Csillaghoz (Pod Gwiazdą), valamint a Kopernikusz Ház emelkedik ki, mely a híres, Toruńban született csillagász szülőháza.
A középkori óvároshoz tartoznak még a német keresztes lovagvár romjai, a védőbástyák és kapuk, valamint a Visztula partján húzódó városfalak. Ezek együttese az UNESCO Bizottságot is lenyűgözte: Toruń középkori városa 1997 óta világörökségi helyszín, és a legjobb, ha egy visztulai sétahajóról csodáljuk meg.
Az épített örökségek mellett Toruń felettébb büszke híres szülöttére, Nikolaus Kopernikuszra. Bár messzire került a szülővárosától, Toruńban máig érezni a hatását és a jelenlétét, főleg, hogy közeledik a születésének 550. évfordulója, amire a város már nagyon készül. De addig is érdemes meglátogatni a már említett Kopernikusz Házat, mely ma múzeumként működik, illetve a Planetárium vörös téglából emelt cilinderes épületét, ahol világszínvonalú csillagászati vetítéseket láthatunk.
Kopernikusz
A napközpontú világkép
Kopernikusz 1473-ban született Toruńban, nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül. A csillagász és matematikus a krakkói egyetemen tanult, mielőtt Itáliába indult volna jogot és orvoslást tanulni.
A Toruń történelmi Óvárosában örökségnek számít a mézeskalács készítés tudománya is. A boltocskák között sétálva lépten-nyomon találni mézeskalácsot kínáló üzleteket, de az Élő Mézeskalács Múzeumnál nincs jobb élmény. Itt megismerhetjük a város XII. századig visszanyúló édes pékmesteri hagyatékát. A toruńi mézeskalács a középkor óta imádott édes finomság. A múzeumban megtudjuk végre a történetét, hogyan és milyen alapanyagokból készül a legfinomabb mézeskalács, és önállóan is elkészíthetjük a kis kekszeket, méghozzá hagyományos fa sütőformák használatával.
Ha Toruńban járunk, mézeskalácsozás után mindenképpen menjünk le a Visztula folyóhoz is, és tegyünk egy sétát a festői Philadelphia körúton. Hajóról, hídról, vagy a Visztula bal partjáról nyílik Toruń legcsodálatosabb panorámája. Az esti, kivilágított városképet se hagyjuk ki!
A városok folytatását hamarosan olvashatjátok a második részben!
További információ:
https://www.lengyelorszag.travel/hu
