Ha ellátogatunk a városba – ahova már egy egynapos utazásra is érdemes kiruccanni – azonnal láthatjuk, hogy a centrum két részre osztható. Az Alsóváros Brüsszel 21. századi központja és a munkások által lakott negyedek is itt találhatóak. Ha el akarunk veszni a történelemben és jobban érdekel minket egy hangulatos séta, mint a luxus hotelek homlokzatai, akkor irány a Grand Place, vagy a kozmopolita Place de Brouckére, valamint a történelmi munkásnegyed, a Marolles. A Felsőváros már más meglepetéseket tartogat, ez az arisztokrácia lakóhelye – elegáns részekkel, luxus lakásokkal, hatalmas tetőteraszokkal és remek éttermekkel – körülölelve a a Parc de Bruxelles-t, ezért is hívják zöld oázisnak. A városrészt átszeli a Rue Royale sugárút, mely a 18. századi Place Royale-ba torkollik, az út mentén Brüsszel legszebb múzeumait találhatjuk.
A város mindig is fontos szerepet játszott Észak-Európa történelmében, ezt a sokféle stílust felvonultató építészete is bizonyítja. Sétáink közben láthatunk középkori tornyokat és csillogó posztmodern épületeket is, melyekben európai intézmények kaptak helyet. Még mindig látható a középkori brabanti gótika néhány példája, de Európa fővárosában található a világ legszebb flamand reneszánsz építészeti együttese, a Grand Place barokk pompája, valamint megannyi templom és ház, elegáns neoklasszikus stílusban.
De ha éppen nem kutatnánk semmi után, és a felfedezést is másra hagynánk, akkor egyszerűen pihenjünk meg a Mont des Arts kertjének egyik padján, és nézzünk le a téli hidegtől csillogó Alsóvárosra – hazabeszélek, ugyanis ez a park azonnal belopta magát a szívembe. De a kis kávézók teraszai is hangulatosak, ahol késő ősszel és télen is kint ülnek a nézelődők, a meleget pedig puha takarók, kültéri melegítő gombák és a gőzölgő tea vagy forrócsoki biztosítja.
Nyugalomban, stressz nélkül figyelve, a város egészen más képet mutat, mint loholva a látványosságok után. És ahogy megy le a Nap, kigyúlnak a fények, életre kelnek a karácsonyi kirakatok és mindenen úrrá lesz az ünnepi hangulat. A kastélyok, hotelek, templomok, múzeumok, tornyok, de még a csokiműhely is, mind megvárnak. Időzzünk el a kirakatok előtt, együnk még vacsora előtt egy jól megpakolt belga waffelt, az utcákon tekergőzve egyszer csak leljünk rá a Pisilő kisfiú szobrára – ami egyébként kisebb, mint hittük és fogadjuk meg, hogy még visszajövünk párszor.
Egy egész város egy kis téren
Na jó, nem is olyan kicsi az a tér, de valahogy érzékeltetni kell a Grand Place hangulatát, ahogy a közepén állva nincs vége az őszi vagy épp tavaszi napsütésben csillogó aranyborításoknak és csipkézett homlokzatoknak. Valahogy láttatni kell azt, hogy mikor körbefordulunk majdnem ugyan azokat a pompázatos épületeket látjuk, mint az 1500-as, 1700-as években az itt élők. A Grand Place, illetve másik nevén a Grote Markt környékét a 11. század körül kezdték el kiépíteni, az itt elterülő mocsár lecsapolása után. Először a pompás Városháza épült fel, majd a helyi céhek kezdték ide terveztetni házaikat. Előbbi, mely ma is a főtér legszebb épülete, 1695-ben szinte teljesen megsemmisült egy bombázás során.
Újjáépítésével azonban nagyon igyekeztek, így a 19. századra már egy teljesen megújult, 290 szoborral díszített Városházával büszkélkedhetett a város. Azonban az épület nem csak kívül szemet gyönyörködtető, belül bizony már múzeumi kategóriába tartozik. Csodás faliszőnyegek és mesteri tapéták, stukkók borítják a falakat, az alkóvokban pedig szobrokat találunk. Az épület gótikus tornya is említést érdemel. A 97 méter magas építmény tetején Szent Mihály, Brüsszel védőszentjének szobra látható. Ha szeretnénk meglátogatni az épületet, azt vasárnaponként tehetjük meg 15 és 16 órai kezdéssel, angol nyelvű idegenvezetéssel. Jegyet aznap délelőtt kell foglalni a Városháza aljában található Visit.Brussels irodában.
Az Atomium és Tintin kalandjai
Brüsszelben az a jó, hogy lépten-nyomon új titkait fedezhetjük fel, mivel évszázadokon keresztül Európa egyik legfontosabb kulturális központja volt. Nem csoda hát, hogy innen indult el az art nouveau stílusirányzat, melyből később a ma is népszerű art deco alakult ki, melynek jelenleg is rengeteg képviselője van szerte a városban. Akár egy tematikus túra során is felkereshetjük a helyszíneket.
A 11. század táján alapított város lakói gazdag és a kultúra iránt fogékony polgárok voltak. A 19. század vége és a századforduló a fellendülés és a jólét kora volt. De nem is csoda, hiszen ez a település évszázadokon át a burgundi hercegek központjaként szolgált, majd V. Károly császár ezt választotta legfényűzőbb udvarának helyszínéül . Végül a 18. században – Lotaringiai Károlynak köszönhetően – neves művészek és építészek érkeztek a városba.
A stílusbeli változás azonban 1958-ban, a második világháború utáni első Világkiállítás idején indult meg. Ekkor egész Európa Brüsszelre figyelt. És miután megalakult az Európai Gazdasági Közösség, a városon kitört a bontási őrület és az építési láz. A település egyik ikonikus építményének és turista célpontjának megszületése is erre az időre tehető. Az Atomium az 1985-ös Világkiállításra készült és a vas tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. A kilenc gömbből álló acél építmény a Heysel parkban található és olyan hatalmas, hogy még a Felsővárosból is látható. De a szerkezet nem csupán egy installáció; egyszerre kiállítótér és panoráma kilátó, valamint találunk benne éttermet, boltot és egy szürreális labirintust is.
Bár útvesztőkért és nem mindennapi kalandokért nem kell egészen az Atomiumig menni. Elég ha ellátogatunk a Hergé Múzeumba, mely a Louvain-la-Neuve városnegyedben található. Ha az összes belga képregény- és rajzfilmhőst nem is ismerjük, Tintin és a Kapitány kalandjai biztos felderengnek. A vöröshajú, ifjú kalandor megalkotója, Hergé a XX. század egyik legnagyobb művésze volt. Az elképesztő, rajzfilm helyszínre emlékeztető múzeumban az egész életét, illusztrátori-, karikatúra- és történetmesélési karrierjét is végigkövethetjük 80 eredeti vázlat és 800 fotó, dokumentum, szobor és filmkellék segítségével. Sőt az igazi rajongók most családostul is jól járnak a múzeummal, mivel december 3-án 14 éves korig a gyerekek ingyenesen tekinthetik meg az érdekes tárlatot.
Készítsünk csokit!
Ahogy a képregények szerves részei Brüsszelnek – nem csak a múzeumban, de a tűzfalakon is – úgy a csokoládé kóstolás és készítés is kihagyhatatlan program. Ha szeretnénk mindent megtudni a csokoládéról, a kakaóbab termesztésétől kezdve a töltött pralinékig, akkor rögtön két múzeumot is felkereshetünk. Az egyik a Belga Csokoládé Falu, mely egy néhai nemes csokiboltban, a Victoriában kapott helyet, a másik pedig a Grand Place-tól nem messze található Choco-Story Brussels.
De ha nem csak nézni, hanem készíteni és kóstolni is szeretnénk, akkor jelentkezzünk be valamelyik csoki workshopra – számtalan lehetőség közül szemezgethetünk. Mi Laurent Gerbaud cukrász csokoládéműhelyét választottuk az édes gyakorláshoz. A mester a legjobb minőségű alapanyagokat, gyümölcsöket, magvakat, ehető virágokat, használja a pralinék elkészítéséhez és a workshopra jelentkezők is ezekkel dolgoznak. A tanfolyamokat vasárnap délelőtt 11:30 és 13 óra között tartják, előre bejelentkezés alapján, hiszen a belga gofrinál és a csokoládénál mindig, minden évszakban kígyózó sorok állnak.
A Világjáró munkatársának 2017-es brüsszeli útját a Brussels Airlines és a VISIT BRUSSELS támogatta. További információk: www.brusselsairlines.com
