Tunézia partjait északon és keleten a tenger mossa, így nem véletlen, hogy a legjelentősebb városok már a régebbi időkben is éppen ide, erre az 1200 kilométer hosszú parti sávra települtek. Tunisztól nem messze, közvetlenül a tenger partján állnak például a punok által épített Karthágó romjai, csakúgy, mint a kissé távolabb, a Cap-Bone félsziget csücskére épült Kerkouane városa, melyek ma már a Világörökség részét képezik.

A tunéziai tengerpart romvárosai persze csak egy szeletét alkotják annak, amivel ez az ország magához vonzza a turistákat. Tunisz, Sidi-Bou Said, Nabeul, Hammamet, Sousse és Monastir a mai Tunézia leglátogatottabb üdülővárosai közé tartoznak, s mint ilyenek, gazdaságukat nagyrészt a turizmusra építik. Bár Tunézia az iszlám országok közé tartozik, sokkal kevésbé érezhetők a vallás mindent meghatározó törvényei.
Tunisz és Sousse óvárosa a 70-es és 80-as években került fel a Világörökségek listájára, így ide szinte minden utazó ellátogat. Sousse-t a keleti tengerpart fővárosának is szokták nevezni, ez Tunézia egyik legkedveltebb üdülőhelye. Az óváros egy részét itt is a kereskedők birtokolják, akiknek árukínálata és eladási módszerei nem sokban különböznek a tunisziakétól. A „suuq” mellett a medina büszkesége a 19. században épült Nagymecset és a Ribat, azaz erőd, amelyet méltán tartanak az iszlám építészet egyik legszebb emlékének.

Az erődkolostorban hajdanán harcos dervisek éltek, akik hitük védelméért gyakorta folytattak véres háborút a szicíliai keresztények ellen. Celláik és imaházuk még ma is látható, csakúgy, mint azok a nyílások, amelyeken keresztül forró szurkot zúdítottak a betolakodók nyakába. A sarkokon lévő bástyákról szép kilátás nyílik a városra, ahová annál is inkább érdemes felmásznunk, mert mi, „hitetlenek” csupán innen nyerhetünk bepillantást a szomszédos Nagymecset hatalmas falai mögé.

Bár kétségtelen, hogy a a turisták zömében Tunézia tengerparti városait keresik fel, a parti sávon túl, a szárazföld belsejében és a déli országrészben is akad bőven látnivaló. Itt van mindjárt El-Dzsem, El-Kairuan vagy Douffa városa, az ország másik három Világöröksége, melyek szintén ámulatba ejtik az utazót. Vagy itt vannak a természeti csodák: a kiszáradt sóteknők és a sivatag, a hatalmas Szahara egy parányi szelete, ahol kőrózsák nyílnak, és ahol a mai napig élnek az őslakos berberek leszármazottai.
Rózsavíz és olajfa
Túránk elsődleges célja azonban most nem a városnézés volt, hanem hogy Tunézia olyan vidékeire jussunk el, ahova a turistáknak nem jutna kapásból eszébe. Tehát a lehetőség adott, de mivel a helyszín nem a mindennapi értelemben vett látványosság, ezért kimarad a programból. Ha érdekelnek az ilyen fel nem fedezett helyek, akkor ne legyünk restek és indulás előtt érdeklődjünk utánuk az utazás szervezőknél. Ilyen program lehet például, a Tunéziában is egyre több számban megjelenő biofarm, vagy öko farmok meglátogatása. Ezeken a helyeken a tulajdonos amellett, hogy környezettudatosan él, az újrahasznosítás híve és saját magának termeli meg a zöldségeket, fűszereket, tenyészti az állatokat, a tunéziai új generáció nevelésben, oktatásában is szerepet vállal. A legjobb példa erre a Mornag Eco Farm, mely nem messze található Tunisztól, déli irányba Mornag kicsiny városkájában.
A Mornag Eco Farmot Amine Draoui alapította körülbelül öt éve. Ez azonban nem látszik rajta, mivel kemény munkával és összefogással, annyi mindent hozott itt létre ezen rövid idő alatt, amennyit tíz évnyi munkával lehetne. A helyben a hangulata a legelképesztőbb, illetve a tulajdonos, Amin lelkesedése, amit úgy tűnik nem lehet eltörölni. Pedig rengeteg időt és pénzt, tanári állását kellett felcserélnie azért, hogy ezt az öko oktatási központot létrehozza.

Elmondása szerint a mostani kert, energiatakarékos, földes zsákokból készült házak, olajfák és rózsabokrok helyén kezdetben két méter magas szemétdombok álltak. Ez a hely tehát nem egy elvonulási lehetőség a menekülni vágyó pénzes utazók számára, hanem egy környezetbarát oktatási tér, ahol felnőtt és iskolás csoportok megtudhatják, miként lehet új életet teremteni ésszerűen Tunézia száraz, napsütötte világában.
Mornag Eco Farm fotók: Gerencsér Dóra; fotók: Shutterstock.com
A Világjáró Magazin munkatársának utazását a Tunéziai Turisztikai Hivatal támogatta 2016. májusában.




