És ahol mindezt egyben megtaláljuk, az az ország egyik kihagyhatatlan települése, Telc. A Csehország és Morvaország határán fekvő színes város UNESCO Világörökség – ahogy egyre közelebb érünk a belvárosához, hagyjuk el az autót és vegyünk részt egy igazi időutazáson: a városban megelevenedik előttünk a 16. század hibátlanul megmaradt főtere, a késő gótikus és reneszánsz épületek és a barokk díszkút.
Ha autók nem gurulnának a régen ló patkók csattogásától hangos apró köves úton, Telc végképp a múltba merevedne. Reneszánsz polgári házak oszlopos lábakon álló sora, színes állhomlokzatok pompás mintázatú oromablakokkal, frízekkel felöltöztetett házfalak – mint egy filmdíszlet.
De még ezek a szépségek sem tudják kiverni a fejünkből, hogy a sör hazájában vagyunk. Kerekedjünk hát fel az első ivó felé, hogy a kocsmárostól rendelhessünk a habos árpa-csodából. Ha az útikönyveknek hihetünk, a városka 1458-ban nyert sörfőzési jogokat és azóta nem sokat változott az aranysárga ital összetétele – zamatos és az első után mindig kívánkozik még egy.
Ahogy a sör, úgy a híres telci vízivár sem maradhat ki. Hangulatos, kézművesportékákat áruló árkádok alatt jutunk el a várig, amelyet egykoron gótikus várnak emeltek, majd egy bizonyos Hradec főúri család reneszánsz ízlésű várkastéllyá faragott. Több ízben történt tulajdonosváltás, így a Rosenberg család, a Slavata grófok, végül a Liechtenstein hercegek hagyták rajta ujjlenyomataikat. Lovagtermek, kazettás mennyezetek, súlyos ajtók, korabeli bútorok, gyilokfegyverek, páncélruházat kísér termek hosszú során át.
Szöveg: Jakubinyi Sándor
A varázslatos Csehországról és Prágáról az alábbi magazinokban olvashattok még többet, melyeket a Világjáró webshopjában tudjátok beszerezni akciós áron!