Hazai Bora Bora – gondolhatnánk, ha felkeressük a festői Bokodi-tó stégnyúlványokon lebegő halászfaluját. Az évek alatt benépesült partszakaszokon hosszú, fából készült stégek nyúlnak be a tó közepe felé, és cölöpökön álló színes házak pettyezték be a vízfelszínt. A Bokod–Oroszlány–Kecskéd háromszög által közrefogott területen terül el a Bokodi-tó, mely egy elárasztott réten keletkezett, az itt folyó Áltar-ér felduzzasztásával.
Az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat részére 1960-ban mesterségesen kialakított hűtőtó egy gát felállításával jött létre. Feladata a keringtetés természetes megtartása és az erőmű lehűtése. Az így kialakult tóegyüttes mára horgászparadicsom, és hatalmas halakat lehet kifogni belőle.
Európai forrásvíz ritkaság – Az Örvény-tó
A Tapolcafőn található látványos Örvény-tó igazi ritkaság, hiszen ilyen jellegű tó összesen kettő van Európában: Franciaországban és nálunk. Különlegességét az adja, hogy a tó fenekén több helyen forrásvíz tör fel. Minden egyes forrás helyét egy kis örvény jelzi, melyek finom porhomokot löknek a víz felszínére.
A tó a Tapolca-patak partján található, ahova a Tapolca Forrás Tanösvény is vezet. A templom mellől induló 600 méteres ösvényen egy kellemes kirándulást tehetünk a természetben. A közelben megnézhetünk egy működő óriás malomkereket és ihatunk a feltörő forrásvízből.
Hogyan lesz tó egy kőfejtő gödréből? – A Megyer-hegyi Tengerszem
Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Megyer-hegyi Tengerszem a Sárospatak városa fölött emelkedő 324 méteres vulkanikus Megyer-hegyen található. Utóvulkanius tevékenység nyomán alakult ki a hegy darázsköves, lukacsos kőzete. Az innen kibányászott kövekből évszázadokon át malomkövet gyártottak: a 15. századtól egészen az 1900-as évek elejéig működött az itteni malomkőbánya.
Bezárása után a kőfejtő gödrében folyamatosan felgyűlt csapadék alakította ki a tengerszemet, melyet 1997-ben természetvédelmi területté is nyilvánítottak. A tó 6,5 méter mély és 70 méteres sziklafalak ölelik körbe. Igazán lenyűgöző látványt nyújt a peremről letekintve. A Sárospatakról induló Malomkő-tanösvény vezet a tóhoz, séta közben megtekinthetjük a régi, falba vájt bányász lakhelyeket is.
Medúzák a tiszta vízben – A Kotró-tó
Édesvízi fátyolos medúzák is élnek egyik legtisztább tavunkban, a Kotró-tóban. Ez azért páratlan, mert ezek az állatok nagyon érzékenyek a víz minőségére. A Gyékényesen található kavicsbányató kivételes tisztaságú: 3-8 méteres a látótávolság a víz mélyébe. Nem véletlen, hogy búvárközpont is található a partján, és több hajó, autó és vízibicikli roncs is látható, valamint búvár versenyeket is rendeznek.
Több félsziget és egy sziget is található benne, a helyiek előszeretettel strandolnak, vitorláznak a vízben és hatalmas méretű halakat is horgásznak a tóból. 2011-ben a kristálytiszta Kotró-tó megkapta az Örökségünk – Somogyország kincse címet is.
Barlangban is lehet csónakázni? – A Tapolcai-tavasbarlang
Barlangban csónakázni itthon ez is lehet! A Tapolcára érkezőket egy kiépített látogatóközpont várja, melyben 10 teremnyi (70 méter száraz és 180 méter vizes) különleges látnivaló varázsolják el a betérőket. Egy kútásás következtében fedezték fel a Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban, melyet 1913-ban a nagyközönség számára elsőként nyitottak meg az országban.
A meleg termál és a hideg karsztvizek keveredésével százezer év alatt alakultak ki a barlangrendszer járatai a mészkő üreges oldódása következtében. Évekig nem lehetett csónakázni az elapadt víz miatt, de a Malom-tó vizének visszaduzzasztásával újra indult a hajókázás. 1942 óra védelem alatt áll a páratlan cseppkő és kristály barlang.
A gyógyító iszap tava – A Hévízi-tó
Gyógyvíz, mely nemcsak a testet, de a lelket is regenerálja! A természetes tőzegmedrű, meleg vizű Hévízi-tó egyedülálló Európában. Már az ókoriak is ismerték, de a fürdőtelep kiépítése főként a híres Festetics családnak köszönhető. A tóban a tavirózsák között ejtőzve a különleges vízösszetétel gyógyír leget számos mozgásszervi megbetegedésre, a párolgó víz ionjai pedig pihentető hatásúak.
Az állandóan mozgásban lévő víz ráadásul simogató, masszírozó érzetet kelt. Télen a kicsapódó gőz párasapkát hoz létre fölötte, ami így természetes inhaláló résszé alakul. A vízen kívül az ásványi anyagokban gazdag iszapot is hasznosítják a gyógykezelések alkalmával. Az állandóan meleg víz télen-nyáron várja a gyógyulni vágyókat.
A dühös forrásfakasztó sárkány – Az Orfűi-tó
A legenda szerint régen egy hatalmas sárkány rémisztgette az orfűi embereket. Egyszer, mikor a sárkány a barlangjába visszahúzódva aludt, hatalmas égszakadás-földindulás kerekedett, és egy hatalmas kőtömb eltorlaszolta a bejáratot. A sárkány bent rekedt, az erőfeszítéstől pedig, hogy a járatot újra megnyissa, a padló megrepedt és víz tört fel, melyet az óriási állat kinyomott a barlangból.
Így fakadt az ér, amit Sárkány-forrásnak neveztek el. De nemcsak a kút miatt érdemes a Pécshez közeli, összesen 4 tóból álló Orfűi-tavak környékét felkeresni, hanem a hegyek között rejtőző Abaligeti Cseppkőbarlang, az élő denevéreket rejtő Denevérház, az Orfűi malmok, az ökoturisztikai Medvehagyma Ház, a Kemencésudvar és Tájház, valamint s páratlanul gazdag kirándulási, fürdőzési és kajakozási lehetőségek miatt.
Szöveg: Ling Judit
Fotók: Shutterstock.com / Pixabay.com
