Hazánk egyik leglátványosabb hadijátékát, vagyis a Gyulai Végvári Napokat július 30. és augusztus 1. között rendezik meg. A háromnapos várostrom ideje alatt török és magyar hagyományőrző katonák csapnak össze a vár melletti mezőn, és ahogy szabják csattannak kardokhoz, nyilak repkednek és ágyúk dörrennek, visszaidézik a gyulai történéseket, melyeket a kommentátorok élőben magyaráznak is a színpadról. Az eseményen összesen tizennégy hagyományőrző egyesület vesz részt, 200 bátor résztvevővel.
Amellett, hogy újrajátszák a harci jeleneteket, a török kori Gyula hangulatát is megidézik a szervezők és a résztvevők. Így a látogatók beleshetnek a vár tövében táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, láthatják hogyan öltötték magukra a láncingeket, páncélokat, nehéz sisakokat és a bőrből készült kiegészítőket, mit ettek, és miként éltek közel ötszáz éve az emberek. A látványos fáklyás felvonulás sem marad el, a hangos és “vérre menő” csatajelenetek és várostrom pedig idén is izgalmasnak ígérkezik. De lesz zene, korhű tábori élet, hallgathatunk török meséket és legendákat, illetve a korabeli mesterségekbe is bepillanthatunk.
Esténként pedig dönthetünk, hogy koncerteket hallgatunk a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatozunk az erőd túlsó felén, ahol a sátraknál kigyúlnak a fáklyák és szabad tűzön sül az étel.
A történelem azon szeletét, melyet a hagyományőrzők 2021-ben újrajátszanak, a korabeli emberek 1566 nyarán élték meg. Ekkor mintegy 30 ezer fős oszmán sereg ostromolta a mintegy 2600 keresztény katona védte gyulai várat. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták.
A történet azzal folytatódik, hogy Kerecsényit láncra verték, és elvitték a szigetvári török táborba, majd onnan tovább Nándorfehérvárra, ahol kegyetlenül megkínozták, és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után, végül kivégezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette, miszerint átadja a várat a várbéliek életéért cserébe, árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá – olvasható az esemény weboldalán.
A programsorozat ingyenesen látogatható. Belépőjegyet akkor kell váltanunk, ha meglátogatnánk a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont állandó kiállításait és aktuális időszaki kiállításait, valamint a toronykilátót és magát a Gyulai várat. A Gyulai Végvári Napok részletes programjáról ezen az oldalon olvashatunk.♦
Gyula városának örök szépségeiről, történelméről többet is olvashattok egy régebbi lapszámunkban, a Világjáró Magazin 2012/116. Azerbajdzsán – Sziklarajzok és felhőkarcolók című számában. A magazin címlapján Azerbajdzsán jelenik meg, de írunk még Petra kőbevájt városáről, Amszterdamról, mint a hidak és biciklisek Mekkájáról és a Karintia nyári lehetőségeiről is. A lapot és az újabb lapszámokat a Világjáró WebShop-ban találjátok meg!
