Budapest világháborús ostroma idején az Operaház színpada és nézőtere üres volt, pincerendszere azonban óvóhellyé változott, ahol a “pincelakó művészek” időnként rögtönzött koncerteket adtak – idézték fel a nagy múltú intézmény történetét a megnyitón. Az épület 138 esztendő háborúit és forradalmait élte túl, hódítókat és változó államformákat, megszállást és visszanyert szabadságot tudhat maga mögött. Megannyi, az operajátszásba virágkort hozó igazgatót és néhány méltatlant is a falai között tudott. Régit és újat, konzervatív stílust és haladót egyaránt ismert – olvasható az MTI hírében.
Hogyan újult meg az Operaház?
A felújítás ideje alatt a teljes homlokzat, annak díszítése, a főhomlokzat és tető díszkivilágítása, illetve a tető borítása is megújult. A műemléki közönségforgalmi terekben a tervezők igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait, megújult a belső terek világítása is.
A színházterem megnövelt függönykamrájába új függönyt helyeztek el, míg a vasfüggönyre egy bronzhatású borítás készült. Elkészült az úgynevezett bádogfüggöny is, amely egy rétegelt lemez elem, és a korábbi bársony előfüggönnyel szemben nem nyeli el a hangot. A nézőtéri zsöllyét visszaállították eredeti méretére, és az eredeti dőlésszögét is rekonstruálták. Innentől kezdve az akusztikai élmény javítását is több lehetőség szolgálja: az egyik közülük az, hogy egy tömbbe, patkóformába rendezve alakították ki a földszinti széksorokat. A nézőtér befogadóképessége viszont 1200-ról 1000 főre csökkent, a karzaton a diákok számára állóhelyeket alakítottak ki.
Az akadálymentesítés jegyében az épület Dalszínház és Hajós utcai karzatlépcsőházába közönségforgalmi lifteket építettek be, emellett a karzatlépcsőház szintezését összehangolták és egybenyitották a zsöllyével és az emeleti páholysorokkal.
A felújítás központi eleme a számítógép vezérelte színpadi alsó- és felsőgépészet volt. Az alagsorból kiköltözött asztalosműhelyek helyén a zenekar számára korszerű öltözőt alakítottak ki, emellett az együttes hat új hangszeres gyakorlóval és hangszerraktárral gazdagodott. A 4-5. emeleten, a korábbi festőtermek helyén a balettegyüttes és az operaház művészei számára alakítottak ki egy-egy új próbatermet.
Miért olyan szép, amilyen?
Az Operaház mellett – melyről tudjuk, hogy kisebb, mint a bécsi operaház, de sokkal szebb – az elmúlt években megújult a Pesti és a Budai Vigadó, a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka, a Magyar Nemzeti Múzeum kertje és Európa egyik impozáns szobormásolat-gyűjteménye végre méltó otthont nyert a felújított komáromi Csillagerőd falai között. A megnyitón az államfő elmondta, minderre a kulturális beruházásra azért volt szükség “mert mindez felemelő és léleknemesítő, mert léptéket ad az embernek; értéket őriz, élményt kínál, igényességre és hagyománytiszteletre tanít”.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója pedig arról beszélt, hogy az épület azért olyan szép amilyen, mert szép lelküek benne például a gyermekkari szólisták, az Operaház balettintézetének növendékei, a balettáncosok, az énekkari művészek, a karmesterek és az énekesek, valamint a festőművészek, az iparművészek, sőt a videótervezők és fénytervezők is.
Látogatói túrákon is részt vehetünk
A főigazgató elmondása szerint a 2022/23-as szezon címe Mítosz & történelem lesz. Ebben az időszakban 70 féle programot kínálnak majd két helyszínen, az Operaházban és az Eiffel Műhelyházban. A 139. évad műsorában szerepel majd 500 különféle jellegű színházi előadás és egyéb program, 53 féle repertoárdarab mellett 16 bemutató, köztük 7 egész estés, nagytermi produkció, opera és balett is.
Március 15. óta pedig látogatói túrákon is bejárhatjuk a felújított Ybl-palotát, de érdemes időben jelentkezni a vezetésekre. Illetve a Hunyadi László-premierhez kapcsolódva a Vörös szalonban Erkel Ferenc és a Hunyadi László címmel kiállítás is nyílt, amely március 27-ig látható.♦
