Talán éppen itt az ideje leporolni Hévízről alkotott emlékeinket, hiszen a város és a közepén nyugvó tó egyáltalán nem olyan “öreges”, mint ahogyan azt gondolnánk. Kétségtelen, hogy a kor előrehaladtával egyre inkább értékelni tudjuk a gyógyvíz és a köré épült gyógyszolgáltatások jelentőségét, azonban a város és környéke számtalan programot és kikapcsolódási lehetőséget nyújt fiataloknak, családosoknak egyaránt.
Az egyre bővülő szolgáltatásoknak, szállodai kínálatoknak köszönhetően a kisgyerekekkel érkezők is találhatnak maguknak olyan programokat, melyekkel a hévízi napok izgalmasak, emlékezetesek lehetnek. Ez a település valójában háromgenerációs üdülőhely, hiszen míg az idősebbek a gyógyvíz hatását élvezik – akár a tóban, akár a gyógyvízzel feltöltött szállodai medencék egyikében – addig a fiatalabbak wellness és szépészeti kezeléseket vehetnek igénybe. Ezek a szolgáltatások azok számára is elérhetőek, akik nem szállodában töltik a pihenést, mert a városban számos apartman, panzió vagy kiadó szoba kiadó található, emellett pedig a központban lépten-nyomon masszázs- és szépségszalonokba botlunk.
A gyerekek sem unatkoznak ebben az egyedi klímával rendelkező üdülővárosban, hiszen a szállodák ma már animációs programokkal készülnek arra, hogy a legkisebben is élvezzék az itt töltött idő minden pillanatát. A városban sétálva – kezdve a kismozdonytól a játszóterekig – minden évszakban készülnek valamilyen izgalmas megmozdulással. Legközelebb talán épp a LEGO kiállítás lesz az a program, ahonnan képtelenség lesz a gyerkőcöket hazavinni.
Legendák nyomában
A klasszikus fürdőzésen kívül érdemes felfedezni a város látnivalóit, csakúgy, mint a környéken található múzeumokat, kirándulópontokat. Az első nevezetességért nem kell messzire mennünk, mert a főút végén, a dombtetőn egyedi színével szinte vonzza a tekintetet a „Kék Templom”. A Szentlélek Római Katolikus templom fiatal épület, 1999-ben a város és a lakosság támogatása mellett épült fel, három év alatt. Hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. Kiváló akusztikájának köszönhetően gyakran rendeznek benne orgonaversenyeket, koncerteket.
Érdemes a tó mellett futó dr. Schulhof Vilmos sétányon haladva megtekinteni az 1870-es években épített házakat, melyeknek egytől egyig különleges története van. Talán a legérdekesebb mégis az a két kerub, amelyeket a sétány végén, a Tófürdő bejárata mellett fedezhetünk fel. A 19-20. század fordulóján a Festetics család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay féle pécsi kerubokhoz. A legenda szerint a kapuőrzők a gonosz szellemeket tartják távol, illetve ha valaki is úgy sétál át a közöttük, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak.
De nem csak ezzel a legendával büszkélkedhet a város. Úgy tartják, hogy az egregyi városrészben található, XIII. században emelt, Árpád-kori kőtemplom alatt két Szent György energiavonal metszi egymást, melyek miatt ez szakrális helynek minősül. Ha felmászunk az óratoronyba, akár át is élhetjük az energiaáramlást! Délelőtt az ég felé áramlik, délután a föld felé. Azt mondják, ha a tenyerünket a megfelelő irányba fordítjuk, érezhetjük a bizsergést.
Az Attila utca végéhez érve, ott ahol az Egregyi Múzeum római kori romkertje található, apró, színes szalagok díszítik a kerítés oszlopait (megvásárolhatjuk őket a Tourinform irodában, az Egregyi Múzeumban). Nem véletlenül kerültek ide a Flavius-kívánságszalagok! Felhelyezésükkel ugyanis életre kelhetjük a legismertebb hévízi legendát, mely Flavius Theodosiushoz kötődik. A gyermekbénulásban szenvedő római császár keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá vált. A legendás gyógyító nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta sok ezren gyógyultak meg.
Egy csipetnyi történelem
Több múzeum is kínál érdekességet a látogatóknak, így ha a 2015 óta működő Egregyi Múzeumban járunk, akkor Kr. e. 6000-től a középkorig bezárólag tekinthetünk meg leleteket. A vitrinekben a bronz- és vaskori leletek tanúskodnak arról, hogy Egregy már az ősi időkben is kedvelt szálláshely volt. A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék pedig arra mutatnak rá, hogy a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is.
Az Attila utca végén egy római kori romkertre bukkanhatunk, mely egy császárkori római villa maradványait és a Villa Rustica épületét tárja elénk. Érdemes itt egy picit elidőzni és elmélyedni abban, hogyan is éltek a rómaiak. Mindehhez installációk állnak rendelkezésünkre, amelyek a római kori kertrendezés tudományába is bevezetőt adnak.
Próbára fel!
Ha egy kicsit mozgalmasabb élményekre vágyunk, keressük fel a Tavirózsa Kalandparkot, amely a Hévízt Keszthellyel összekötő út mentén fekszik. A 35 pályás, többszintes rendszer kezdőknek és haladóknak is tartogat kihívásokat, ha pedig a talajon tennénk próbára tehetségünket, íjászatban, lengőtekében és pétanque-ban próbálhatjuk ki magunkat. Pihenésképpen megtekinthetünk egy igazi vadászlest, és egy kiállításon megismerhetjük a balatoni halászatot, sőt a gyógynövények világát is.
Ha a mozgás a mindenünk, akkor érdemes biciklire pattanni és felfedezni Hévíz környékét. A kiépített kerékpáros utakon messzebbre is elkalandozhatunk, így akár a Balaton menti településeket, vagy a Kis-Balaton szépséges titkait is felfedezhetjük. Ha nem rendelkeznénk saját járgánnyal, akkor a városban több helyen is tudunk kerékpárt bérelni, így a Kerékpáros Központban, vagy a HeBi (Hévíz Bike) közösségi bringarendszerén keresztül is.
Ezzel a lendülettel akár el is tekerhetünk a keddenként, csütörtökönként és szombatonként működő hévízi termelői piacra, ahol alkalmanként – autentikus zenék kíséretében – méztermelők, savanyúság- és gyümölcslékészítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel ismerkedhetünk meg. A friss kenyeret, a kolbászokat, a házilag készített süteményeket és a tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt.
