Mivel a térség adottságaihoz képest eddig kevesen látogattak ide, a fejlesztéseket már nem lehetett elodázni, a vár és környéke, a szép túraútvonalak pedig megérdemlik, hogy egyre többen lássák őket. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos turisztikai fejlesztés történt a térségben: templomok, pincék újultak meg és felújították a Somló kapuja látogatóközpontot is.
A somlói várban megújult a délnyugati kaszárnyaszárny és az oda vezető híd, a szakemberek megerősítették az alsó várat és a sütőházat, illetve egy interaktív kiállítás is helyet kapott a vár falai között.
A somlói vár felújítása, a korábbi Wenckheim-kastélyhoz hasonlóan, szintén a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően, melynek keretében országszerte mintegy harminc kastély és vár újulhat meg – olvasható a Turizmus.com összefoglalójában.
Királyi vár is volt
A somlói vár Doba mellett, a Somló-hegy északi oldalán épült fel. Bár pontos keletkezési ideje ismeretlen, feltehetően a tatárjárást követő várépítési hullám idején emelték. A felső- és az alsóvárának a mai területe a 15. században alakult ki. Ebben az időben a felsővárat egy palotaszárnnyal is kiegészítették. Az alsóvár belső kapuját magába foglaló várfalon ma is láthatók az egykori lőrések nyomai, amelyek most az eredeti formájukban építettek újjá – olvasható a NÖF oldalán.
Somló számos alkalommal volt királyi vár a 15. században, 1479-ben Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Utóbb Bakócz Tamás egri püspök, később esztergomi érsek és bíboros lett a birtokosa, ekkor élte a fénykorát, ő építtette át reneszánsz stílusban. A várrom később az Erdődy grófokhoz került és egészen 1945-ig a tulajdonukban maradt.
A felújítás első ütemében a vár állagmegóvása volt a cél, de ekkor végezték el a falkorona helyreállítását is. A második ütemben pedig a romterület kulturális, örökségvédelmi, turisztikai fejlesztésére került sor. A rekonstrukció keretében megvalósult az alsóvár valamennyi épületszerkezetének helyreállítása, valamint az alsóvári épületekben több zárt és fedett-nyitott helyiség alakult ki.
A délnyugati szárny magasföldszintjén kialakított régészeti bemutatótérből betekintést nyerhetünk az elmúlt időszak feltárásainak eredményeire. A belső udvarban kialakították a „kaszárnya” bejáratát a hozzá vezető lépcsővel, és megtörtént a meglevő maradványok és lenyomatok alapján az egykori híd rekonstrukciója is. A kaszárnyaszárnyban elkészült galériáról, lőréseken keresztül tekinthetünk ki a környező tájra.
A helyszínen információs táblák segítségével többet is megtudhatunk a várépítészet, építészettörténet és régészeti érdekességekről, illetve a korabeli életmódtörténetről.
