A kutatók úgy vélik, hogy a több ezer éves, mintegy két kilométer szélességben kiterjedő tárnagyűrű amolyan határként szolgált a Stonehenge-hez kapcsolódó, megszentelt területen. A tárnákat egyébként a Stonehenge-től 3 kilométerre, Durrington Walls ősi települése körül találták meg a régészek – olvasható a BBC cikkében.
A tárnák, melyeket vélhetően több mint 4500 évvel ezelőtt ástak ki, egyenként 10 méter átmérőjűek, és 5 méter mélyek. A feltárás azt mutatja, hogy a megtalált 20 üregen kívül több is lehet a területen.
A projekten olyan egyetemek kutatócsoportjai dolgoztak együtt, mint a St Andrews, a Birmingham, a Warwick, a Bradford, a Glasgow és a Wales Trinity Saint David Egyetem. Az együttes munkából pedig az derült ki, hogy azok az emberek, akiknek a megalitok létrehozását is tulajdonítjuk, sokkal összetettebb társadalomban éltek, mint azt gondoltuk. Sokkal jobban összhangban voltak a természettel, mint az ma el lehet képzelni. gondolnánk, és olyannyira összhangban voltak a természet változásaival, amit manapság nehéz megértenünk. A kutatók az üledék vizsgálatával arról is képet kapnak, hogy hogyan változott az itteni táj és környezet az évezredek során.
Ahhoz egyébként, hogy a kutatók rájöjjenek a földbe vájt üregek fontosságára és összekapcsolódására, egy új technológiát, geofizikai méréseket kellett alkalmazniuk. Előtte ugyanis azt hitték, hogy a tárnák természeti képződmények. Csak a mérések után jöttek rá mekkora kiterjedésű és jelentőségű felfedezésről van szó.
