Sigiriya Sri Lanka szigetének közepén, egy természetes sziklatömb köré épült ősi település. A hatalmas, vörös vulkanikus tömb lélegzetelállító óriás kavicsként áll a széles, zöld fennsík közepén. A sziklához simuló épületegyüttes a Kr. e. 3. században a ma ismert legősibb Theravada buddhista iskola egyik központja volt. A település virágkora a jelenlegi kutatások szerint mindössze néhány évtizedig tartott az Kr. u. V. század végén, amikor ellentmondásos viszályokkal teli időszakban királyi székhely lett.
Misztikus hangulat lengi körül a vidéket, valószínűtlen keverékét alkotva szabályos emberi műnek és a furcsa természeti képződménynek. A világ egyik legősibb kertjében járunk. Az egy kilométer széles, négyzetes parkot három oldalról sáncok, a negyedikről maga a nagy szikla határolja. Szemben, a nyugati oldalon nyílik az erődítmény főbejárata. Innen a főtengelyben a medencék kertjén át vezet az út a nagy szikla felé. A merőleges sétányrendszer átszövi a változatos alakú, beugrásokkal, szigetekkel, lépcsőkkel tagolt medencék rendszerét. A közeli víztárolóval összekötött földalatti vízvezeték-hálózat ma is működik.
Innen már csak felfelé vezet az út. Az előttünk tornyosuló nagy sziklától a teraszok mesterséges támfalakkal emelkednek a fellegvár bejáratául épült, ma alig felismerhető oroszlánszájig. Sokan itt feladják a túrát, mert elfárasztja őket a sok lépcső. Összesen közel kétezernyi lépcsőt kell ugyanis megmásznunk, ha egészen fel akarunk jutni. A szikla középmagasságában futó fal a történet szerint olyan simára volt csiszolva, hogy a király láthatta magát benne.
Útközben egy spirállépcsőn, a fal mögött egy különleges barlanghoz érünk: 140 méter széles, 40 méter magas falfestmény részletei bontakoznak ki, mely eredetileg ötszáz gyönyörűen festett női aktot, Apsara-t ábrázolt. A freskó nagy része mára eltűnt, de néhány évszázadokig rejtve maradt alakja még megcsodálható. A nők más-más nemzet tagjai, de mivel festőjük nem járta be a világot, ezért minden alak egyforma. Hamarosan feljutunk a citadellába, ami a legnagyobb élmény egész Sri Lanka-i utamon.
A sziklába vésett medencék ma már csak alig kiálló alapfalak merőleges vonalai, piramisszerűen csúcsosodó romok közt sétálunk fel és le. Az 1500 évvel korábban uralkodó Kashyapa király palotájának maradványai ezek. A romjaiban megmaradt hatalmas területet bejárva csak elképzelhetjük, mi állhatott itt, és milyen lehetett egykor, 20 évig királyként visszavonultan élni Sigiriya fellegvárában. Sigiriya fellegvárából még egyszer körülnézek, mielőtt hazaindulnánk, és bár nem látom a sziget minden részét, nincs hiányérzetem.♦
