A Magyar Fotográfiai Múzeum egy gyönyörű, 18. századi szecessziós épületben kapott helyet, ami korábban szinte már minden volt. Valaha a Pest–Szeged postakocsijárat lóváltóállomásának épülete, majd a vasút megépítése után vendéglő, és a kecskeméti iparosok találkozóhelye lett.
Az 1920-as évek második felében átalakították ortodox zsinagógává, mely összesen két évtizedig, 1944-ig volt a hitélet helyszíne. Utána vágóhíd, üzletek, raktárak, majd egyre rosszabb állapotú rom lett. Az eredeti épületet 1990-ben teljesen lebontották, majd eredeti állapotában visszaépítették.
A múzeum több mint egymilliós gyűjteményében a legelső dagerrotípiát még 1840-ben fényképezték. A tárlat jelentős anyagot mondhat magáénak André Kertésztől, Moholy-Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától, Cornell Capától, Paul Almásytól, Brassaïtól, Munkácsi Mártontól, Ata Kandotól, Pécsi Józseftől, Balogh Rudolftól, Escher Károlytól, Angelótól, Máté Olgától, Féner Tamástól, Korniss Pétertől, Kerekes Gábortól és még több száz további alkotótól.
Belépő
Felnőtt: 500,- Ft, Diák, nyugdíjas: 300,- Ft
Tárlatvezetés: Előzetes bejelentkezés után
A Kner Nyomdaipari Múzeum Gyomaendrődön – Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma – 1970 óta működik Kner Imre egykori lakóházában, mely 1925-ben épült Kozma Lajos építész-grafikus tervei alapján, népies barokk stílusban. A múzeum kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig.
“Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti az állandó kiállítás címe, és ennek szellemében láthatók a nyomdában készült könyvek, a művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, korabeli fotók és történeti dokumentumok, működőképes állapotú nyomdagépek és könyvkötészeti eszközök.
Belépő
Teljes árú: 700 Ft, Diák, nyugdíjas: 350 Ft
Az ország egyetlen kútmúzeumát egy 1930-ban épült, használaton kívüli víztoronyban és kertjében rendezték be. Az Orosházán található állandó kiállítás a víznyerés- és felhasználás történetét szemlélteti. Az „Ásott kúttól a víztoronyig” című kiállításon gémeskutak, kerekes kutak, szivattyús kutak, artézi kutak, víztornyok fényképei, dokumentumai láthatók, a tablók között pedig témában odaillő kisebb tárgyakat helyeztek el.
A Kútmúzeumot az orosházi Honismereti Szakkör hozta létre 1983-ban a Magyar Vízügyi Múzeum szakmai támogatásával. A létesítménynek nincs nyitva tartási ideje, ám aki meg szeretné tekinteni a kútmúzeumot, a fenntartó intézményhez fordulhat.
Minden Gyulára érkező turista első programjai között szerepel Európa egyetlen épen maradt téglavárának, a Gyulai várnak a meglátogatása. A 15. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának megépítése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak a nevéhez fűződik. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkező időkben a várban serfőző és pálinkaház, sőt börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt.
Ma a vármúzeumban 24 kiállítótermet járhatunk végig és közel hét évszázad történetét ismerhetjük meg. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra, jó időben a Bihari-hegység vonulata is látható. Az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásait a várban és a vár mellett található tószínpadon rendezik meg.
Belépő
Teljes ár 1.500 Ft, kedvezményes ár 700 Ft, családi belépő 3500 Ft
www.visitgyula.com
