Ausztriában és Csehországban már hétfőn jelentősek a károk: Bécsben víz alatt állnak az épületek, Csehországban több ezer háztartás maradt áram nélkül, és Pozsonyban is pusztít a víz. Napokon belül tetőzik a magyarországi szakasz is.
A Duna felső szakaszain már tart a védekezés. Az árhullám gyorsan közeledik Budapest felé, ahol a szakértők előrejelzése szerint a vízszint akár a 2013-as, 8,91 méteres rekordot is megközelítheti. Budapest több szakaszán is intenzív védekezést végeznek, és a legfontosabb területeken már harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A vízszint emelkedésére számítanak, ami veszélyeztetheti az alsó rakpartot, a Margitszigetet és a Római-partot is. Az árhullám tetőzése szeptember 19-én érheti el Budapestet. Az elmúlt évek fejlesztései segítenek a helyzet kezelésében, de a gyors reagálás és az összefogás is kulcsfontosságú.
A nagy dunai tragédia
A történelem során többször előfordult, hogy a Duna nemcsak lenyűgöző látvánnyal szolgált, de komoly károkat is hagyott maga után. A legemlékezetesebb árvíz az 1838-as nagy ár volt, amely máig a főváros egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája. A Duna minden addigi rekordot megdöntött, amikor vízszintje 8,75 méterre emelkedett. Pest és Buda jelentős része teljesen víz alá került. A házak sorra omlottak össze, az emberek kétségbeesetten próbálták menteni az értékeiket. Körülbelül 153 ember vesztette életét, és több mint 50 ezren maradtak fedél nélkül. A városnak ebből a tragédiából nem volt más választása, mint tanulni – elkezdődtek a komoly árvízvédelmi munkálatok.
Fejlesztések kora
Az 1838-as vízözön után minden megváltozott. A városvezetés gyorsan lépett, és komoly védelmi rendszereket kezdtek kiépíteni, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló csapásokat. Megindult a rakpartok és gátak építése, amelyek nemcsak a védelemre koncentráltak, hanem a városkép jelentős átalakulásához is vezettek. Az 1876-os árhullám idején, amikor a Duna 8,7 méter magasra duzzadt, a korábbi védelmi rendszerek már bebizonyították hatékonyságukat: a károk sokkal kisebbek voltak, mint 1838-ban.
Az alvó oroszlán
A 2013-as dunai árvíz Magyarország egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt, a folyó több helyen is rekordmagasságot ért el. Budapesten a vízszint 8,91 méterre emelkedett, ami a város történetének máig legmagasabb vízállása. Az áradást rendkívüli csapadék és az olvadó hó okozta. Közel 10.000 ember, köztük önkéntesek és szakemberek vettek részt a védekezésben, homokzsákokkal megerősítve a gátakat és ideiglenes védműveket építve. A legsúlyosabb helyzet Győrújfalunál és Pilismaróton alakult ki, ahol kitelepítésekre is sor került a lakosság védelme érdekében. A védekezésnek köszönhetően azonban sikerült elkerülni a legsúlyosabb károkat.
Az pusztító áradások emléke máig élénken él, különösen, amikor a folyó vízszintje gyorsan emelkedik, és hasonló erővel árad. Ha a Dunára nézel, már nemcsak a szépségét látod, hanem azt is, milyen pusztításra képes, ha megmutatja az erejét. De ennek a rekord megdöntésnek most egészen biztosan nem drukkol senki sem!
