Túlélte az elmúlt évezredek viharait, hadjáratokat, földrengéseket, s most néhány elvakult szélsőséges egyszerűen eltörölte a föld színéről. Műholdas felvételeken látható, hogy szinte alig maradt valami a Kr. e . 17. században épült szíriai Bél templomból. Az ISIS (Iszlám Állam) fegyveresei 2015-ben porig rombolták a csodálatos műemléket, amit az UNESCO háborús bűnténynek minősített, mivel az épület a Világörökség része volt.
A pusztításra sajnos számítani lehetett. Amikor a terroristák május végén elfoglalták Palmürát, világszerte már nagyon sokan aggódtak a világörökségi védettséget élvező hely műemlékeinek sorsa miatt. Mintegy bevezetésként el is pusztítottak egy híres, oroszlánt formázó kőszobrot, majd kincseket kezdtek keresni a területen.
Borzalmak a romok közt
Elrejtett értékeket nem találtak, valószínűleg ez lett a veszte a világhírű tudósnak Khaled Aszaad-nak, akit hiába faggattak az ókori kincsek lelőhelyéről a terroristák. Végül elrettentésként a 82 éves régésznek levágták a fejét, aztán fogták a holttestet, és felakasztották az egyik római kori oszlopra azok között a romok között, melyek feltárására és restaurálására 50 évet szentelt az életéből. A borzalmas véget ért professzor így már nem élhette meg, hogy a Palmüra egyik jelképének számító épület is a terroristák áldozata lett.
A sivatag gyöngyeként ismert Palmüra városa egy ősi oázis, Damaszkusztól északkeletre. A város nevét először a a Kr. e. 19. századból származó kőtáblákon említik, mint karaván-pihenőhelyet a Selyemúton, illetve a Perzsa-öblöt és a Földközi tengert összekötő útvonalon. A város virágzása az Kr. e. I. századtól a Római Birodalom idejére tehető.
Bűnös műemlékek
Az ISIS szélsőséges vallásértelmezése szerint a szobrok és síremlékek bálványnak számítanak az iszlám szerint, ezért Irakban és Szíriában számos műemléket elpusztítottak. A többi közt felrobbantottak két jelentős muzulmán mauzóleumot is Palmüra környékén. Az egyik négy kilométerre északra feküdt Palmürától, és az iszlám síita vonulatának előretörésében jelentős szerepet játszó Ali kalifa – az iszlám negyedik, a síiták szerint „helyesen vezető” kalifája – unokatestvérének leszármazottjáé volt. A másik mauzóleum ötszáz éves volt és a város egyik vallási vezetőjének volt a nyughelye, amely a város diadalívétől ötszáz méterre feküdt.
Szakértők szerint a szélsőséges vallási indokok csak a külvilág számára adott magyarázatok, valójában az ISIS az általa elfoglalt területeken egyfajta saját történelmi képet igyekszik kialakítani, s ebbe nem férnek bele a műemlékek. Ez utóbbi vélekedést látszik megerősíteni az a képtelenül hosszú lista mely a terroristák közelmúltbeli pusztításait sorolja.
2015 telén az iraki Moszul könyvtára és múzeuma semmisült meg, majd több régészeti leletegyüttest is szétvertek a dzsihadista Iszlám Állam fegyveresei Irakban. A pusztítás a propaganda része, amely egyebek között olyan videókból is áll, amelyeken egy csákányokkal és kalapácsokkal felszerelt terroristacsoport végigsöpör az iraki Moszul múzeumán, és amelyeken több száz éves keresztény és muszlim szentélyek felrobbantása látható.
Nem mindig alkalmaznak robbanóanyagokat, a szíriai keresztények egyik fontos zarándokhelyét, a Mar Elian kolostort buldózerekkel tüntették el a föld színéről. Ugyanígy járt az iraki Nimrud, a 3200 évvel ezelőtt alapított asszír főváros is, itt a régészek csak abban reménykedhetnek, hogy a terroristák nem találtak meg minden műkincset, mert a város jelentős részét még nem tárták fel.
Kevesebb remény maradt a 14. századi Mar Behnám-kolostor esetében. Az Irakban található szent intézményt az 1800-as évek végétől szíriai katolikus szerzetesek tartották fenn. Korábban a kolostor átvészelte a mongolok pusztítását is, de az ISIS terroristacsapatával már nem bírt el. Felrobbantották.
Csakúgy, mint Jónás próféta mecsetét, mely a bibliai Jónás tiszteletére épült, akit sok muszlim prófétának tart. Az ISIS azonban másként értelmezi az iszlámot, és a Jónáshoz hasonló próféták tiszteletét tiltottnak minősíti. Július 24-én ezért a terrorszervezet katonái kiürítették a mecsetet, és porig rombolták. Erre a sorsa jutott az iszlám építészet és díszítőművészet csodálatos példánya a Szamarra városától nem messze található az Imam Dur mauzóleum is. Semmi sem maradt belőle.
És még folytathatnánk a megdöbbentő sort. De azért nem minden műkincs jut erre a sorsra. A sokat hangoztatott vallási elvek ellenére néhány “bűnös” szobor nem a kalapácsok alá kerül, hanem a feketepiacra. A templomokat, múzeumokat ugyanis sokszor egyszerűen kirabolják a megsemmisítés előtt a terroristák, akik a civilizáció bölcsőjéből zsákmányolt kincsek eladásából fedezik pusztító hadjáratukat a civilizáció ellen.
Furcsa mód így a világnak erről a tájáról lassan csak azok a történelmi emlékek maradnak meg az utókor számára, amelyeket az európai gyarmatosítók vittek magukkal az elmúlt évszázadokban. Mint például a közismert szárnyas bikák, melyek a Louvre-ba, és a British Museumba kerültek.
Ma már csak – virtuális – emlék?
Nem ez az első eset, hogy iszlám szélsőségesek felbecsülhetetlen értékű műemlékeket semmisítenek meg. 2001-ben a tálibok felrobbantották a világ egyik csodájának számító, 1700 éves álló Buddha szobrokat az afganisztáni Bamiyan völgyben. Ezt megelőzően pedig a kabuli múzeum páratlan kincseit verték szét. Az ok mindegyik esetben ugyanaz volt: bálványimádásnak minősítették a szobrok létezését. A történelem során egyébként már többször akartak végezni a szobrokkal: a 13. században a mongolok, majd a 18. században a perzsa király akarta elpusztítani a lenyűgöző alkotásokat. A 19. század közepén az afgán uralkodó “megelégedett” azzal, hogy szétvereti a homokkő alkotások arcát a katonáival.
2015 nyarán viszont megrendítő látványnak lehettek szemtanúi a helyiek. Egy kínai alkotópáros munkája nyomán a különleges, 58 illetve 38 méter magas szobrok “újjáéledtek”, s 3D lézerfény technológia segítségével – ha virtuálisan is – újra megjelentek eredeti helyükön.
Hasonló tervek születtek egyébként a szíriai műemlékekkel kapcsolatban is. A Digitális Archeológiai Intézet projektjében azt tervezik, hogy ötezer kamerát osztanak szét világszerte a válságövezetekben, amelyekkel 2016 végére mintegy egymillió felvételt készíthetnének. Bár temérdek felvételt készült már ezekről a műemlékekről, a 3D-s technológiai lehetővé teszi a műkincsek “újraalkotását”. A régészcsoport egy olcsó 3D-s kamerát tervezett, amellyel tapasztalatlan használók is jó minőségű felvételeket készíthetnek és tölthetnek fel automatikusan a program adatbázisába. A tudósok szerint a digitális régészet némi reményt ad arra, hogy megőrizzük ezeknek a csodás műemlékeknek az építészetét, művészettörténetét.
