Csontváry meg nem értett művész volt, kortársai kinevették és gúnyolták. Ő mégsem adta fel az alkotást. Kezdetben patikusként dolgozott, de később otthagyta állását és a festésnek szentelte magát. Legjelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Megismerését nehezítette különc életvitele és hogy képeit nem adta el. Örökösei kocsiponyvaként akarták értékesíteni a festményeit, az utolsó pillanatban azonban Gerlóczy Gedeon révén megmenekült a gyűjtemény.

Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
A nemrég felújított Ión-Pergamon Csarnok tágas terei adnak otthont grandiózus műveinek. Többek között ki lett állítva A taorminai görög színház romjai, a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

Pécs, Janus Pannonius Múzeum
Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is “lélegzethez juthatnak”. A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek – jegyezte meg.
Csontváry mindig a nagy mesterrel, Raffaelloval akart versenyre kelni, s most művei azok között a falak között jelenhetnek meg teljes pompájukban, ahol Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik.