Az új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 decemberében jelent meg a kínai Wuhan városában, és gyors terjedése miatt globális figyelmet váltott ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fertőzést a 2019-es koronavírus-betegségnek (COVID-19) nevezte el. A WHO nem sokkal később már pandémiának nyilvánította a járványt, és 2020 februárja óta az érintett országok kisebb-nagyobb feloldásokkal, de szinte teljesen bezártak.

A lakosságnak fel kellett adnia addigi, megszokott életét. Hogy a vírus terjedését minimalizálják, többek között az éttermeknek, a kávézóknak, a bároknak, szórakozóhelyeknek, könyvtáraknak, kaland- és vidámparkoknak, illetve a fürdőknek is be kellett zárniuk.

A koronavírus világszerte tapasztalható, főleg a gazdaságra és a turizmusra nézve negatív aspektusai ellenére azonban a válságnak pozitív hatásai is vannak, még most, 2021-ben is. Ezek főként a természetben figyelhetők meg, illetve az egyéni szokások változásában. Azokban az országokban például, ahol korlátozták a tömegközlekedést, vagy kijárási tilalmat rendeltek el a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, az üvegházhatású gázok kibocsátása érezhetően csökkent. A legújabb kutatások arra is rámutattak, hogy a COVID-19 miatti lezárások drasztikusan csökkentették a környezetszennyezést világszerte.
Milyen állatok tértek vissza az ember által elhagyott helyekre? Hogyan hatott a turisták hiánya a különböző tenger- és folyópartokra? Az örökké fennálló szemétproblémával mi most a helyzet?
Ezekre és még jó pár más érdekes kérdésekre igyekeztünk összeszedni a válaszokat a Világjáró Magazin 2021/163. számában, amiben olvashatunk még őrségi kalandokról haranglábakkal és dödöllével, Horvátország szívéről, a varázslatos Isztriáról, és a legfinomabb spanyol tapasokról is. A magazint és a korábbi, most akciós lapszámokat megtaláljuk a Világjáró WebShop-ban!