Bár sok olyan épületet lebontottak már az évek során, melyeknek nem kis szerepe volt az 1848-as ’49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt, de azért akad még néhány felejthetetlen hely Budapesten. Ezeket egy délután alatt, egy tartalmas történelmi sétával felfedezhetjük. Sőt a legtöbb mai helyszínt a Google Street View segítségével házszámra pontosan meg is kereshetjük.
Az egyik ilyen épület a Pilvax Kávéház, amit eredetileg Café Renessaince-ként ismert a közönsége. Az Úri utcai találkozóhely már a forradalom előtti időkben is nagyon kedvelt volt. Későbbi nevét 1842-ben, az új tulajdonostól, Pilvax Károlytól kapta. Négy évvel később bérbe adták a kávéházat, de a név megmaradt, az asztalok pedig gyorsan törzsvendégekre találtak. Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály itt alapította meg a Tízek Társaságát. A kávéház és az épület 1849 után elveszti régi fényét, egymást váltják a bérlők (köztük a cikkíró anyai ági üknagyszülei is – a szerk.). Végül az 1911-es városrendezés során le is bontják az épületet. Ma már a helyszínt, vagyis a mai Petőfi Sándor utca sarkán álló új házat láthatjuk
Kihagyhatatlan a sorból a Nemzeti Múzeum, melynek kertjében a március 15-i forradalmi nagygyűlésen kívül számos fontos társadalmi eseményt tartottak: összegyűltek itt a polgárok választójogi gyűlésre, sztrájkgyűlésre, temetési szertartások idején és megemlékezésekre is. De a „Muzi” nemcsak nagy események színhelye, hanem kedvelt pihenőpark is volt mindig. A jelenlegi kertrekonstrukciós munkálatok ideje alatt a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerűsítése a cél.
A munka 2018. januárjában kezdődött el és idén nyárra tervezik a befejezését. A múzeum kiállításai, mint például Az ismeretlen Görgei zavartalanul látogathatóak. A 2019.június 23-ig megtekinthető időszakos tárlaton több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek keltik életre a legendás tábornok örökségét. További információk: mnm.hu
A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épületeket is érdemes felkeresni, hiszen ezek a budai Vár legfontosabb építészeti örökségei közé tartoznak. A két börtönszárnyból álló épületben raboskodott Táncsics, és a márciusi ifjak az egyik földszinti szobából szabadították ki. A “a rendszer ellenségeit” fogva tartó épületek egyike az 1810-ben épült József kaszárnya volt, míg a másik a lőporraktár, ami 18. századi. A kaszárnyában az értelmiségieket, a lőporraktárban a közembereket tartották lakat alatt. Az épületek háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába kerültek 1948-ban és egészen 2014-ig nem is kerültek vissza a magyar államhoz.
Kevés helyen olvasható, de egykor a mai Szabadság téren álló Neugebäude (Új épület) a Habsburg uralom jelképe volt. Ennek az épületnek az udvarán végezték ki gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét. A kivégzés helyszínét egy szentély lámpa jelzi. A Neugebäude-t laktanyának építették aztán börtön lett belőle, végül 1897-ben lebontották. A helyén pedig megépült Palóczy Antal beépítési koncepciója alapján a mai Szabadság tér és a környező tömbök.
Források: mnm.hu
