Olvassuk magunkat ünnepi hangulatba!

A mi választásunk most Jamie Oliver legújabb szuper zöld szakácskönyvére és három olyan kötetre esett, melyek kulisszatitkokra és lelki mélységekre nyitnak ablakot. Jamie-t talán nem kell már bemutatni, minden nagyobb ünnepen előrukkol egy új könyvvel, vagy gasztro-sorozattal azóta, hogy “pucér szakácsként” berobbant a köztudatba a BBC és a Sprektum televízió jóvoltából.

John Williams amerikai író és költő azonban már kevesebbek számára ismert, pedig díjnyertes regényei igazi irodalmi csemegéknek számítanak. Bár Williams kimagasló munkásságára csak halála után figyelt fel a szakma és az olvasóközönség, a 21. században végre mindenkit elérnek a szavai.  Két korábbi remekműve, a Stoner (1965) és az Augustus (1972) magyarul is olvasható. Míg Williams esetében óhatatlanul eszünkbe juthat az azonos nevű, híres filmzeneszerző is, George Lucas neve hallatán csakis az elmúlt évtizedek legjobb akció- kaland és sci-fi filmjei ugranak be. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező  egy olyan filmes világot alkotott, mely tapintható közelségbe hozta a messzi messzi galaxisokat és az olyan sztárokat, mint Harrison Ford, vagy Carrie Fisher, minden filmrajongó örök hercegnője.

Sarah Perry szerzőnő fiatalnak mondható a szakmán belül, de már első könyve, az Utánam a vízözön (After Me Comes the Flood – 2014) is meghozta számára az elismerést. Második regénye viszont egészen elképesztő magasságokba emelte. A gótikus stílusban íródott Az essexi kígyó című könyvet számos irodalmi díjra jelölték, megjelenése óta (2016) pedig az eladási listák elején szerepel az Egyesült Királyságban.

Jamie Oliver – Karácsonyi receptek

Jamie-től megszokhattuk már a személyes hangvételű bevezetőket. Ez a Karácsonyi receptek esetében is kifejezetten barátira sikeredett, de mindent elmond, amit a könyvről tudni kell: “Ez az impozáns könyv tizenhét év munkáját tetőzi be. A végletekig tökéletesített, csodás receptek, tippek és trükkök eredménye – otthon te is megalkothatsz bármit, ami ebben található. Egy ilyen könyvet csak egyszer írhat meg az ember, tehát mindent meg kellett tennem azért, hogy a lehető legjobb legyen. Megtisztelő arra gondolnom, hogy a Karácsonyi receptek is részese lehet a családok ünnepi előkészületeinek – téged is segíthet abban, hogy igazán tökéletes legyen a karácsonyi lakoma. Remélem, minden évben újra meg újra előveszed majd. Boldog karácsonyt neked és tieidnek, tőlem és enyéimtől.”

John Williams – Butcher’s Crossing

Amerikában járunk, 1873-ban. Will Andrews nem a könyvek barátja. Vadságra, szabadságra, reményre, lendületre vágyik. Otthagyja a Harvardot, és nekivág a vadnyugatnak, hogy új életet kezdjen. Butcher’s Crossingban megismerkedik egy vadásszal, aki mesél neki a legendás bölénycsordáról, mely egy eldugott magaslati völgyben rejtőzik, és csak bátor, az őrültségig vakmerő férfiak lelhetnek rá. Will úgy dönt, ő is e férfiak egyike lesz, de a coloradói hegyekbe vezető hosszú út, az öldöklés, a közelítő tél, a sorozatos balszerencsék testben és lélekben egyaránt próbára teszik.

Brian Jay Jones – George Lucas; Galaxisokon innen és túl

1977. május 25-én, mindössze harminckét amerikai filmszínházban bemutattak egy független science-fiction filmet, amely szűkös anyagi keretből, komoly nehézségek árán született. Egy jóformán névtelen rendező álmodta meg, vetette papírra és forgatta le, akit George Lucasnak hívtak. A Csillagok háborúja pillanatok alatt világszerte tömegeket vonzott, és megdöntött minden korábbi bevételi rekordot. Az űrmítosz generációkon átívelő népszerűsége azonban nem Lucas egyedüli filmtörténeti érdeme: neki köszönhetjük Indiana Jones ikonikus alakját, valamint hogy a filmipar forradalmasította a speciális effektusokat, a mozifilmek hangzásvilágát, és út nyílt egy újfajta forgalmazás irányába. Halhatatlan hőseihez hasonlóan George Lucasnak a filmvilágra gyakorolt hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló karrierje és az a bizonyos messzi-messzi galaxis most végre kézzel fogható közelségbe kerül.

Sarah Perry – Az essexi kígyó

1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter plébánosával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. A gótikus stílusban írt regény olyan témákat érint, mint a jóság, a barátság, a szeretet és a babonák hatásai.