A Feröer-szigetek olyan mesebeli, mintha egy kisgyermek álmodta volna meg. A szigetecskék Középfölde hangulatát idézik. Olyan hegyek otthona ez, melyek mítoszokból léptek ki, és a tanyákat ősi viking hangulat lengi körül – a hobbit nagyságú fűvel befedett házacskákról, valamint a birka invázióról a réteken pedig még nem is szóltunk. A szigetcsoport neve sem véletlenül az, ami: a Feröer, vagy Foroyar magyarul juhot jelent.
De ez még semmi. Az összefonódó fjordok, a függőlegesen húzódó sziklafalak és az alant elterülő vibrálóan zöld völgyek, melyek néha misztikus ködbe burkolóznak, olyan látványt nyújtanak, amely párját ritkítja – a messzinek és elszigeteltnek tűnő Feröer-szigetek Európa utolsó nagy vadonja; pedig Nagy-Britanniából két és fél óra repüléssel elérhető.
A vulkanikus eredetű szigetek Dániához tartoznak, de már 1948 óta széles körű autonómiával rendelkeznek. Skóciától északnyugatra találhatóak, félúton Norvégia és Izland között. A csoport legjelentősebb három szigete: Streymoy, Eysturoy és Vágar, fővárosa pedig Torshavn.
A főváros a legnagyobbik szigeten, Streymoy-on kapott helyet. Az ádáz hullámok által csapkodott földdarab, a streymur szóról kapta a nevét, mely feröer nyelven annyit tesz, erős áramlat. Mondjuk egy sziget – ahol folyamatosan beszél a tenger, ahol a mélybe vetik magukat a sziklák és a dombokat zöld bársonypalást fedi – ennél beszédesebb nevet nem is kaphatott volna. Amellett, hogy a legjobb túraútvonalakat biztosítja az ideérkezőknek, a villámok istenéről Thor-ról elnevezett fővárosnak, Torshavn-nek is helyet ad.
A világ egyik legkisebb fővárosa a szigetcsoporton élők több mint harmadának az otthona. A kikötő és a bájos, de elég kicsi óváros, Tinganes mögött egy összetett kereskedelmi negyed bújik meg, mely a nyári hétvégéken szinte lángra lobban. E mögött, benyúlva a lápos hegyvidék határtalanságába, új lakónegyedek és raktárépületek húzódnak.
De ha nem csak a városra vagyunk kíváncsiak, látogassunk el például Gásadalur falujába, mely a szigetcsoport egyik turisztikai jelképe, csodálatos vízesésével a szikla peremen; vagy nézzük meg a már említett Vágar szigeten a Sørvágsvatn-tavat, melynek elképesztő elhelyezkedése vonzza a látogatókat. Igazából bármerre is megyünk, a látnivalókból nem fog kifogyni a táj. Az elszórva felfedezhető faházak mindig vidám színűek, a régi tanyák, sok esetben múzeumot rejtenek, a fjordok csücskében megbújó falvak pedig olyanok, mint egy tündérek laknák őket.
Természetesen a csodás élményekért pár időjárási viszontagsággal meg kell küzdenünk, de végül is nem napozni és koktélt szürcsöli jön ide az ember. Az átlaghőmérséklet egyébként nem is olyan vészes, általában 3 fok télen, nyáron pedig 11 fok. Ami viszont megviseli az utazókat az a szeszélyes időjárás. A helyiek szerint ha nem tetszik az éppen adott időjárás, várj még 5 percet.
INFO
A Feröer-szigetek meglátogatására a legideálisabb időszak májustól július végéig tart.
A szigetekre Koppenhágából és Londonból is mennek repülőjáratok. Budapestről érdemes Koppenhágába vagy Billundba (Ryanair) elrepülnünk, mert mindkét dán városból közlekedik az Atlantic Airways Torshavn-ba.
