aquin
Aquincum

Mikor Pannónia vidéke megtetszett a rómaiaknak

A fővárosi Aquincum mellett több mint 6 nagyméretű és több kisebb, kevésbé ismert római kori emlékhelyet találunk országszerte, melyeknek felfedezése felér egy kalandtúrával.

Ezek a római kori emlékhelyek azután maradtak fenn, hogy a Kr.u. I. század folyamán a Római Birodalom gyorsan elkezdett terjeszkedni és egészen Pannónia földjéig elért. Miután kereskedőik rájöttek, hogy a terület kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas a letelepedésre, először a Balatontól nyugatra lévő területeket foglalták el, majd fokozatosan haladtak egészen a Duna vonaláig.

A budapesti 3D-s történelemkönyv

Amikor ma Aquincumot emlegetjük, akkor általában nemes egyszerűséggel arra a körbekerített területre gondolunk, amely vízvezetékével már messziről feltűnik, ha a Szentendrei úton autózunk. De ne gondoljuk, hogy Aquincum pusztán ezt a területet jelenti. A város ugyanis három részből állt eredetileg: egyrészt a katonavárosból, melynek kiterjedését elég pontosan ismerjük; másrészt a légiótáborból, amelynek lakói a mintegy 6000 főt számláló elitcsapat tagjai voltak. A hajdani tábor központjára a mai Flórián tér helyén találtak rá. Végül elérkeztünk a harmadik szelethez, a polgárvároshoz, amelyet a már említett vízvezeték fémjelez.

Az egykori római települést és katonai tábort 89 körül alapították, virágkorukat pedig a II-III. században élték. A főváros területén fellelhető római emlékek legjelentősebb darabjait az Aquincumi Múzeumban szemlélhetjük meg – itt találhatóak a római kori polgárváros mozdítható maradványai is. De aki mélyebben beleásná magát a főváros múltjába, annak bőven rejt még emlékeket a Föld Óbudán, a III. kerületben és a Szentendrei út másik oldalán is.

A római múltú Pécs jelene

Sopianae – a római kori Pécs – kialakulása a II. századra tehető, de városi rangra csupán a III. században emelkedett. Legjelentősebb emlékei, vagyis a kápolnák, a sírkamrák és az épített sírok az ókeresztényekhez köthetők; keletkezésük pedig a IV. századra tehető. A pécsi leletegyüttes különlegessége, hogy nagyjából egy helyre koncentrálódnak a kőből épített temetkezőhelyei. Erre a legjobb bizonyíték, hogy a híres és csodaszépen megmaradt Cella Septichorában 9 helyszínen összesen 8 sírkamrát tekinthetünk meg. Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

És nem véletlenül, hiszen nem csak építészetében, hanem falfestészetében is egyedülálló és összetett. A szakemberek szerint rendkívül jól szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amelyet kultúrtörténeti kategóriában vettek fel az UNESCO világörökségi listájára.

A Borostyánút egyik legszebb magyar állomásán

Ha Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikját és a híres ókori kereskedelmi útvonal, a Borostyánút egy szakaszát is látni szeretnénk akkor Szombathely a mi városunk. Savaria a római kori Szombathely neve, mely a II. századtól fontos vallási központ volt. A városban sok épületegyüttest és szentélyt tártak fel az elmúlt évszázadban: 1937-ben például jelentős épületcsoportok kerültek a felszínre. Ezeknek a leletek a nagy része a Járdányi Paulovics István Romkertben találhatóak. Köztük van egy egykori palota és annak pazar mozaikpadlója, egy római kori fürdőház és a Mercurius-szentély alapfalai.

De a legtöbb látogatót mégiscsak a Borostyánút megmaradt – a Fő tér alatt húzódó – szakasza, illetve a Kr.u. 1. század végén épült korintoszi stílusú, hatoszlopos Isis-szentély vonzza. A szentély rekonstrukcióját 2008-ban kezdték el és Iseum Savariense néven, egy olyan épületcsoportot hoztak létre, ahol felépült két – az eredeti falmaradványok figyelembe véve – kiállítótér és köztük az újjáépített Isis-szentély. A két épületben az Iseum leleteit és Pannonia vallástörténetét bemutató interaktív kiállítás kaptak helyet.

Már több mint 110 éve kutatják

A Balaton-felvidéken, Nemesvámos és Veszprémfajsz között található római kori birtokon járunk. Balácapuszta bár nem olyan híres helyszín, mint Savaria vagy Gorsium (Tác község területén), de olyan római emlékeket rejt, amire nem is gondolnánk. Itt találjuk ugyanis a Dunántúl legnagyobb római kori villagazdaságát és a hozzá kapcsolódó romkertet. A római kori farmokon mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak – a balácai villagazdaság is ilyen birtok volt. A Villa Romana (villa rustica) lakóházakat, gazdasági épületeket, két fürdőt és egy szökőkúttal ékesített kertet is magába foglalt, sőt még egy saját temetkezőhelye is volt az épületektől nem messze.

Ma, a közel két hektáros területen a villagazdaság védőtetővel ellátott, közel 2000 négyzetméteres központi épülete, három részlegesen felfalazott épület, valamint a fogadóhelyiség található. A romkert többi részét parkszerűen alakították ki, fűszer- és gyógynövénykerttel, valamint egy antik hatású napórával, hogy a római kori mediterrán hangulat garantált legyen.

(Összesen ennyien olvastátok: 1 504 , ma: 1 )
További cikkek - Gerencsér Dóri

Jeruzsálem földalatti titkai

Jeruzsálem egyike a világ legöregebb városainak és minden bizonnyal az egyik legszentebb...
Teljes cikk